Uj Ember

2006.03.26
LXII. évf. 13. (3006.)

Kilencven
évvel ezelőtt
született
Kaszap István

Főoldal
Címlap
Gyógyulást keresni a történelmi sebekre
Kiengesztelődés magyarok és szlovákok között
Felelősséggel a társadalomért
Veres András püspök: a vallás nem magánügy
A pápa és a moszkvai pátriárka levélváltása
Riasztó jelenségekről
Ők már választottak
Lelkiség
A kereszt a dicsőség trónusa
Szentírás-magyarázat
Ahány ember, a hitnek annyi kalandja
Homíliavázlat
A szenteltvíztartók
LITURGIA
"Íme, az Úr szolgálóleánya"
A hős fiak anyja
NŐK A BIBLIÁBAN (6.)
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Hazánk sorsával törődni: kötelesség
Mosolygó pénzügyminisztert ritkán látni
Először élhetnek állampolgári jogukkal
Mocskolódás és bűnvallomás
Élő egyház
Hivatásokat a nemzeti megújulásért
Templom épül Táborfalván
Végső nyughelyükre kerülnek a világháborúban elhunyt német katonák
Szent Fausztina-ereklye Balatonkeresztúron
Zarándokcentrummá válhat a község temploma
Apák napja
Tanúságot tettek
Keresztút Debrecenben
Élő egyház
"Vallási Nobel-díj" egy brit kozmológusnak
Az élet gyöngyei
Szent Jakab útjának magyarországi újjáéledése
Fórum
Nem csak a fiatalok példaképe
Kilencven évvel ezelőtt született Kaszap István
Múltidéző
Jenő bácsi
Olvasói levél
A szavazás előtt tájékozódjunk a tényekről
Fórum
Pilisszentkereszt út menti feszületei
Fórum
Krisztusi vérátömlesztés kell a világba
Balás Béla kaposvári püspök hatvanöt éves
A szeretet kihívása
Fórum
Hívom a családokat és küldöm
2006 áprilisában
Brown atya botránya (6.)
Ifjúság
A világ láthatja, hogy közösen cselekszünk
Szólj hozzá!
Farizeusok
Hangulatjelentés
Látlelet
REJTVÉNY
A megfejtésben János evangéliumából olvashatnak egy gondolatot.
Kultúra
"Bennünk és velünk él"
Hangok Mozartról
Bizonyítás
NÉZŐTÉR
Sorok Szokolay Sándorról
József-legenda
Egy ritkán játszott balettzene a Tavaszi Fesztiválon
Paletta
Fórum
Rex et Imperator
Kiállítás Luxemburgi Zsigmond koráról
Ikonfestők a harmadik évezredben
Megújuló freskók Bonyhádon
Ünnepi konferencia Prohászka Ottokár emlékére
Mozaik
Várakozással telve...
Égbekiáltó
Csobánkán a hatvan évvel ezelőtti kitelepítésre emlékeztek
Ezrek az autonómiáért - Székelyföldön
A szivárvány istennője és a nőszirom
Megszólalt a "Kispásztor"

 

Először élhetnek állampolgári jogukkal

Manapság sok fiatal jár egyházi iskolába. Az ebben az esztendőben végző tanulók egy része először járulhat az urnákhoz, hiszen az első vagy a második forduló idején már nagykorú - azaz választásra jogosult állampolgár lesz. Néhány egyházi intézményben érdeklődtem arról, hogy a tanárok miként készítik fel a tanulókat - ha felkészítik egyáltalán - állampolgári joguk gyakorlására, valamint, hogy mit tapasztalnak: várják-e a fiatalok, hogy élhessenek e jogukkal, vagy sem.


Egykor piarista diák voltam. Emlékszem, a pártállami időkben a szavazásnak nem volt különösebb súlya számunkra. Egyből egyet, a Hazafias Népfront jelöltjét így is, úgy is "megválasztották". Szüleim kértek csak meg, hogy menjek el szavazni, mert féltek attól, hogy mozgó urnával megjelennek az elvtársak az ajtónkban, mondván, bizonyára akadályoztatva vagyok, azért nem megyek szavazni. A választásnak nem éreztem tétjét, bementem a fülkébe, zsebre vágtam a szavazócédulát, majd széles mozdulatokkal bedobtam az urnába az üres borítékot.

Mára megváltozott a helyzet. Valóban dönthetünk arról, kik képviseljenek bennünket a Parlament falai közt, s döntsenek az ország sorsáról. Baráti körben, vagy pedagógusokkal beszélgetve mindenkinek megegyezik a véleménye abban, hogy a fiatalokat nem kell rábeszélni a szavazásra, hiszen, ha szóba kerül, azonnal kiderül - izgatottan várják, hogy szüleikkel együtt szavazni mehessenek. Nyáry Zsigmond, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, nevelésük az egész tanulmányi időszak alatt sugallja a fiataloknak, hogy legyenek magyarok, lássák be, rajtuk is múlik az ország sorsa. Igyekeznek olyan értékek mentén nevelni, hogy a választás ne csak jogként, hanem kötelességként is éljen a tizennyolcadik életévüket betöltő fiúkban és lányokban. Mostanában azt tapasztalják, hogy a fiatalok, akik nem mehetnek még szavazni, irigykedve tekintenek azokra, akik április 9-én, illetve 23-án szavazatukat már leadhatják. "Természetesen hívjuk és küldjük a diákjainkat az urnákhoz, úgy, hogy közben nem nevezzük meg egyik pártot sem. Legfeljebb arra figyelmeztetjük őket, hogy felnőttként arról döntsenek, melyik párt, melyik képviselő jelenítheti meg jobban azt a szellemiséget, amelyet otthon a családban, illetve egy katolikus iskolában megismertek, megéltek, s hogy kik azok, akik az ország, a nemzet érdekét - megítélésük szerint - jobban képviselik.

Más iskolák végzős tanulóit arról kérdeztem, vajon megbeszélik-e egymással, ki, kikre fog szavazni. Kiderült, szinte mindenki tudja a másikról, a másik családról, hogy milyen politikai nézetet vall. Az egyik osztály huszonnégy tanulója közül huszonkettő a jobboldalon lévő pártokra fog szavazni, míg kettő az MSZP-re. Arra a kérdésemre, hogy ebből adódnak-e feszültségek, egyértelmű nem volt a válasz.

Sokan mondják, a négy évvel ezelőtti választások idején az érzelmeket sokkal jobban felkorbácsolták, mint az idei évben. Erre a most érettségiző diákok is így emlékeznek. - Napirenden volt a vita, beszélgetés a közelgő választásról. A szünetekben most nem igazán esik szó a voksolásról, de történelem- és magyarórán, illetve az osztályfőnökkel való beszélgetések során gyakran kerül szóba április 9. - mondja az egyik diák. - Családunkban arra sem kell figyelmeztetni senkit, hogy vasárnaponként misére menjünk, hiszen ez számunkra természetes. Az is természetes, hogy a politikai pártok közül melyek jöhetnek szóba szavazáskor. Ez összhangban van azzal, amit az iskolában hallunk az osztályfőnök úrtól, tanárainktól. Ők most csak a szavazás fontosságáról próbálnak meggyőzni minket, nehogy hagyjuk magunkat befolyásolni azok által, akik azt sugallják, nem érdemes elmenni szavazni. Mi feltétlenül elmegyünk. Mert tudjuk, rajtunk is múlik!

bókay

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu