 |
 |
 |
 |
2005.02.27
|
"...aki abból
a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé." (Jn 4,14) |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Tóth Sándor Tücsök - Benedek Gábriel kisunokámnak - Avarlépcsős erdőn lépegetsz majd velem, ki utak kőzárában a kulcsot keresem Csillag-tér-derűben sápadoz a fűszál Hangod hegedűjén fénylik csak virágszál Lassú-nyugodt bokrok suhogása rajta Gyermek-muzsikákkal az erdőknek alja Kicsi-valóságod tölti be a szobát - Tél-karcos ajtóban míg a szél kiabál Visszaszólsz neki cikáda-zenével Én a lapjaimat teregetem széjjel Te megbújsz mosolyodban csipetnyi szíveddel Aranyló homlokod holdsugárnyi ívvel fogja be a látást - mélyebb tájra vonzza - Elmerülni abban, ami választottja S míg a csillag-vándor érkezik az estben, álomkapu-szárnyon jársz egy régi kertben Ahol a patakok könnyezve nevetnek Tücsökszóval adsz te nevet mindezeknek
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
