|
|
A hittan erkölcsi értékeket is közvetít... Az SZDSZ megszüntetné a hitéleti támogatást "Liberális javaslat az állam és az egyház teljes szétválasztására" címmel az SZDSZ "újonnan kidolgozott, bár több elemében ismerős" egyházpolitikai koncepciót fogalmazott meg. A Népszabadság február 16-i számában ismertetett elképzelések lényege, hogy az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata. Felszámolná az egyházaknak alanyi jogon nyújtott privilégiumokat, mondván: az állam csak annyi költségvetési támogatást nyújtson az egyházaknak, amennyire azt közszolgálati tevékenységük indokolja. Az SZDSZ a múzeumok, levéltárak és műemlékek fenntartását, valamint az oktatást, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat tekinti közszolgálati tevékenységnek. Ugyanakkor az egyházaknak a személyi jövedelemadó jelenleg felajánlható 1 százalékát 2-re emelné. Az SZDSZ azt is lehetővé tenné, hogy az átlagos felajánlással megegyező összegről azok is rendelkezhessenek - például a nyugdíjasok -, akik nem tudnak élni az adófelajánlás lehetőségével. Ugyanakkor az összes többi hitéleti támogatás megszűnne. Az SZDSZ kimutatása alapján az egyházak tavaly 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Egyik oldalon tehát komoly veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni a vallási közösségek - írja az orgánum. Horn Gábor ügyvivő szerint nem járna tovább az 1 százalékos felajánlások után fizetett állami kiegészítés, vagy a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka, és a hittanoktatást sem támogatná az állam. Így összességében több mint 17 milliárd forinttal kevesebb pénz jutna az egyházaknak. Az új pénzügyi konstrukció szerint viszont olyan bevételek keletkeznének, amelyek valószínűleg meghaladják a veszteségeket - mondta Horn Gábor. Az SZDSZ szerint az indokolatlan, ezért megszüntetendő kedvezmények és privilégiumok közé tartozik például az, hogy az egyházi személyek után tb-t csak a minimálbér figyelembevételével kell fizetni, az egyházaknak viszont se cégautó adót nem kell fizetniük, se helyi adót az építmények után. Az SZDSZ-es koncepció megvalósításához felül kellene vizsgálni a Vatikánnal kötött megállapodást. A Népszabadság emlékeztet rá: a kormányfő néhány hete még úgy nyilatkozott, hogy "érvényesnek tekintjük és betartjuk" a vatikáni szerződést, ebből kiindulva azt gondolhatnánk, nincs esély arra, hogy az SZDSZ átverekedje elképzeléseit, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Nyakó István, az MSZP szóvivője, a párt hívő tagozatának tagja hangsúlyozta: a szocialisták is az állam és az egyház szétválasztásának elvét vallják. Az SZDSZ javaslatának megtárgyalásától az MSZP nem zárkózik el, de ehhez ismerni kell a részletes indítványt. Ha ezek elkészülnek, a szokásos koalíciós egyeztetési menetrendnek megfelelően napirendre tűzik a kérdést. Nyakó nem lát kivetnivalót abban sem, hogy a liberálisok a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát sürgetik. A szentszéki szerződés egyik pontja ezt lehetővé teszi, sok függ attól, milyen álláspontra jut a magyar állam és a katolikus egyház képviselőiből álló vegyes bizottság, amely Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár tájékoztatása szerint legközelebb márciusban tanácskozik. (A vegyes bizottság öszszehívására Gulyás Kálmán először 2004 decemberében, közvetlenül a miniszterelnök botrányt keltett pápai audienciája után tett javaslatot, ám hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Gyurcsány Ferenc nem örült az államtitkár békítő gesztusként is értékelhető felvetésének.) Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a lapnak elmondta: az egyházat még senki nem kereste meg az új egyházpolitikai koncepcióval kapcsolatban. Szerteágazó, minden szempontból kétoldalú egyeztetésekről van szó, amelyek alapjaiban érintik a vatikáni szerződést. A püspök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az SZDSZ által kedvezményeknek, privilégiumoknak nevezett kedvezmények többnyire olyan támogatások, amelyeket az egyházak a teljes kárpótlás elmaradása miatt kapnak. A papokat az egyházközösségek tartják el, a kistelepüléseken élő egyházi személyek bérpótléka nem hitéleti, hanem a falvak megtartó erejét növelő támogatás. A hittanoktatás állami finanszírozása tényleg a hitélet körébe tartozik, de egyetlen kormánynak sem válik kárára, ha a hittant támogatja. A hittanra járó diákok olyan jellegű oktatásban részesülnek, amely nem csupán vallási ismereteket, hanem erkölcsi értékeket is közvetít. Több volt szocialista országban a hittan az általános tanrend része - hívta fel a figyelmet Veres András. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának elnöke "a klerikális reakció elleni újabb csapásra buzdító választási fogásnak" minősítette a február 17-i Magyar Nemzetben az SZDSZ ötletbörzéjét. Szerinte ettől a párt figyelemelterelő hatást is remél a költségvetési hiány növekedésekor. Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház szóvivője úgy vélekedett: "Ismét rólunk tárgyalnak, nélkülünk." Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója leszögezte: nem igaz az SZDSZ kimutatása, amely szerint az egyházak tavaly 36,5 milliárd forint támogatásban részesültek. Zoltai visszautasítja azt a feltételezést, hogy bármiféle hitéleti támogatás létezne Magyarországon. Emlékeztetett rá: csak a közfeladatot átvállaló egyházi intézmények működését támogatja az állam. Az szja-felajánlásokat pedig csak abban az értelemben egészítik ki a költségvetésből, hogy azoknak az 1 százalékoknak a többségét, amelyekről nem rendelkeztek az állampolgárok, szétosztják az egyházak között. Semjén Zsolt, a Fidesz képviselője kijelentette: a hittanoktatás finanszírozásának a megsemmisítésével a fakultatív tantárgyválasztás szabadságát korlátozná az SZDSZ, és azt sem veszi figyelembe, hogy a kistelepülések lelkipásztorainak támogatása, amelyet most szintén eltörölne, a vidéki életforma megtartását célzó más támogatásokkal egyenértékű. Szerinte a liberálisok csúsztatnak, amikor azt követelik, a hívek tartsák el az egyházat. Semjén ezzel szemben azt ajánlotta: tartsák el az SZDSZ-t a párt tagjai. (MN/MK)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||