HÍVOM A CSALÁDOKAT

2005 márciusában

Kedves házas- és jegyespárok, plébániai és mozgalmi családcsoportok, és mindazok, akik családban élnek vagy családot szeretnének alapítani!

Március: rügyeznek a fák. Bízhatunk a természetben, beváltja ígéreteit. A fiatal egyre többször álmodik szerelemről, gondol a házasságra, készül, hogy ajándék legyen valaki számára. Sokuk szívében félelem él, annyi sok tönkrement házasságot látván. Látják az ettől szenvedő kortársaikat. Akik meg vannak arról győződve, hogy egymásnak vannak teremtve, azok bízhatnak egymásban, van jövőjük.

Várjuk a tavaszt, sőt már a nyarat is, hiszen biztosra vehetjük, hogy a tavaszra nyár következik. Figyelni szeretnénk a természet adta jelekre. "Nézzétek a fügefát és a többi fát. Amikor kifakadnak, tudjátok, hogy közel van már a nyár" (Lk 21, 29-30). Amikor szívetekben a másik láttán megmozdul valami, ez egy tavaszi jel. Vajon bontakozó szerelmetek milyen távlat előtt áll? Arra készültök, hogy magatokat egy életre elajándékozzátok, vagy csupán ideig-óráig akarjátok birtokolni egymást?

Nem minden rügyből lesz szép, érett gyümölcs. A rügyező ágakkal óvatosan kell bánni. Ha nem gondosan kezeljük őket, megsérülhet a bimbó, s ha beavatkozunk fejlődésükbe, visszavonhatatlan károsodás állhat elő. A bontakozó szerelemmel gyengéden bánj. Talán ismeritek a képet: a kisgyerek ott áll a rózsabimbó előtt és ujjacskáival feszegeti azt. Édesanyja rászól: Kisfiam, mit csinálsz? - Segítek, hogy mielőbb kinyíljon. - Ne feszegesd idejekorán a bimbót, és vigyázz, le ne szakítsd, mielőtt virággá nyílna vagy terméssé bontakozna!

Minden fiatal a szíve mélyén vágyik a házasságon alapuló, boldog, békés családra. Napjaink lármás házasság-, család- és életellenes propagandája, a számtalan kudarccal végződő házasság hatására sokan már nem mernek a szívükre hallgatni, félnek házasságot kötni, miért pont az övék sikerülne? A média és a hamis ideológiák azt harsogják, hogy a "modern" embernek már nem felel meg a házasság, hogy a házasság intézménye elavult, hogy számtalan "modern" alternatíva áll előtted. Valójában a modern ember kudarcáról van szó, aki nem tudja megvalósítani azt az eszményt, amelyre maga is vágyik. Ezért magát az eszményt kezdi ki. Kortársaink közül sokan nem mernek, nem akarnak elköteleződni, mert gyengék hozzá.

Kedves fiatalok, elköteleződés nélkül nincs boldogság, csak hányódás a különböző élethelyzetek között. Merjetek elköteleződni a házasság eszménye mellett, álmodjatok életre szóló szerelemről, hűségről! Ez látszólag a nehezebb, szűkebb út. Ezért is bátorít minket Jézus: "A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta. S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják!" (Mt 7,13-14)

Manapság tényleg sok az elromlott, felbomló házasság, ezekről sokat beszélnek. A média bőséggel tárgyalja a filmsztárok, hírességek ugrándozását házasságból párkapcsolatba és újabb házasságba, és azt sugallja, hogy ők így boldogok. Arról, hogy milyen szenvedést, keserűséget okoz minden kudarcba fulladó kapcsolat, már ritkán esik szó. A boldog házasságokról pedig nem sokat beszélnek, az életre szóló kapcsolatnak nincs hírértéke. Nézzetek körül, és fedezzétek fel a környezetetekben lévő hiteles, jó és boldog házasságokat! Van sok ilyen. Ők létükkel bizonyítják, hogy a mai körülmények között is lehetséges, érdemes és boldogító egy életen át házasságban élni. Ne féljetek a házasság mellett dönteni!

A házasság intézménye nem emberi találmány, ősidők óta ismert, még ha mindig akadtak is, akik megkérdőjelezték. Nekik mondta Jézus: "Nem olvastátok, hogy aki kezdettől fogva teremtett, férfinak és nőnek alkotta őket? Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz" (Mt 194-5). Higgyünk Jézus szavában. Nekünk nem kitalálni kell a házasságot, hanem visszatalálni hozzá. Nem lehetetlen, úgynevezett alternatívák után kell indulnunk, Jézus nyomában kell járnunk. Amennyiben a szentségi házasságban ismered fel élethivatásodat, ne érd be kevesebbel, ne alkudj meg a puszta együttéléssel, élettársi viszonnyal. Merd az igényesebb utat választani! Idő kell ahhoz, míg a rügyből virág, a virágból pedig jóízű gyümölcs lesz. Ha meggyőződtetek arról, hogy egymásnak vagytok teremtve, bízzatok, elegendő idő áll rendelkezésetekre, boldog jövő vár rátok.

Kedves szülők! Amikor felnövő gyermekeitek beszélni kezdenek szerelmükről, vagy csak észreveszitek szerelmüket, egyszerre öröm és aggódás tölt el benneteket. Ilyenkor önkéntelenül feltolulnak bennetek az emlékek, hogy is kezdtétek. Mire emlékeztek szívesen, mire gondoltok bánkódva, szüleitek hogy viszonyultak hozzátok, melyik szavukra emlékeztek szívesen, mi volt, ami elszomorított, és mi, ami bátorított titeket? Félelem is költözhet szívetekbe, mi lesz, ha gyermekeitek kiröppennek. A félelem rossz tanácsadó lehet, ilyenkor a hűtlenség szelleme is megkísérthet benneteket. Még inkább figyeljetek házasságotokra! Jó párkapcsolatotok, egymás iránti gyengédségetek segítse gyermeketek bontakozó szerelmét a házasság felé. A szerelmes gyereknek nehéz tanácsot adni. Ilyenkor mindent a szeretett másikkal akar megbeszélni, de szívesen hall arról, amit ti megértetek. Vajon hány fiatal - látva szülei házasságát - riad meg a házasság gondolatától, és mond le arról, amire pedig szíve szerint vágyna? A ti példátok lehet a leghatékonyabb tanúságtétel. Otthonotok légköre legyen olyan, amelyből a fiatal nem menekül elhamarkodott együttélésbe, hanem türelmetlenül, mégis boldogan várja meg, míg a tavaszi rügy termőre fordul.

Beszéljétek meg családi körben vagy közösségeitekben:

Ha házasok vagytok: ha gyermekeitek már kiröpültek, milyen változást hozott ez a ti életetekben, kapcsolatotokban? Hogy sikerült segíteni nekik a helyes döntésben? Egyáltalán sikerült-e beszélgetni velük ébredező szerelmükről? Milyen körülmények segítettek ebben? Gyűjtsetek érveket arra vonatkozóan, hogy a házasság mitől több, értékesebb, mint az együttélés vagy az élettársi viszony! Miért vagytok boldogok, hogy szentségi házasságban éltek?

Ha még a házasság előtt álltok: elevenítsetek fel példákat, amikor a médiában építő vagy hamis ideákkal találkoztatok, amikor a média elbátortalanított vagy lelkesített. Hogy próbálnátok elmondani egy kortársatoknak, hogy miért házasságban és nem alternatív kapcsolatban gondolkoztok? Gyűjtsetek össze néhány ismérvet arra, hogy két ember egymásnak van teremtve! Milyen példaképeket láttok magatok előtt? Mi bátorít, és mi okoz félelmet, ha arra gondolsz, hogy egy életre szeretnél párod mellett elköteleződni?

Beszélgessetek, gondolkozzatok, hiszen öröm, ajándék számunkra az Istentől akart házasság!

Bíró László,

az MKPK családreferens püspöke,

a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu