Még nyolcvanöt év?

"Szomorú tény, hogy az újonnan épült nagyvárosokból és külvárosi negyedekből hiányoznak a templomok és a kultuszhelyek. Az államnak elő kell teremtenie az anyagi lehetőséget ahhoz, hogy új plébániák szülessenek ott, ahol az egyházak potenciális hívei élni fognak" - olvasom a minap, Nicolas Sarkozy volt francia belügyminiszter, az államfői székre aspiráló, magyar származású politikus, A köztársaság és a vallások című könyvében. Közben azon tűnődöm, vajon mikor fognak ezek az elképzelések hazánkba is "begyűrűzni"! "A papok menjenek az emberek közé" - jól olvasom? Sarkozy szerint a templom találkozási hely, integrációs központ, a kultuszhely építése az egész város vagy városnegyed jövője szempontjából nagy lehetőség. "A kultusz képviselője, legyen az pap, lelkész, rabbi vagy imám a testvériség, a kölcsönös megértés, az egymásra figyelés forrása."

Ha így áll a dolog, akkor befizetem a jelenlegi kormány egyházpolitikai szakértőit egy franciaországi tanulmányútra. Mert idehaza vezető politikusaink ennek homlokegyenest az ellenkezőjét szajkózzák: a vallás csak megoszt, a papok maradjanak a templomban, a kultuszhelyeket építsék fel és tartsák fenn a hívők, vagy idézhetném akár a kisebbik kormánypárt "új", az állam és az egyház teljes szétválasztásáról szóló egyházpolitikai koncepcióját, melynek sarkalatos pontja, hogy "az egyházak fenntartása elsősorban a hívek feladata".

"Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" - jut eszembe Batsányi verssora, olvasom hát tovább Sarkozy könyvét: "Napjainkban az önkormányzatok országosan több ezer kulturális és sportegyesületet támogatnak anyagilag. Miért éppen az egyházak maradnának ki a támogatásból? Mi a külvárosaink problémája?" - teszi fel a kérdést a szerző. "Sporttelepeket építünk, hogy elfoglalják magukat a fiatalok, de elegendő-e mindez arra, hogy vágyaikat betöltse? Nem gondolnám, mivel a fiataloknak időtálló értékekre is szükségük van." Eszmefuttatását Sarkozy ezzel zárja: "Meggyőződéssel fogom folytatni a küzdelmet, hogy olyan kapcsolat alakuljon ki a vallások és a közhatalom között, amely a kultuszoknak és a nemzetnek egyaránt előnyös. A hívő állampolgárok vallásos meggyőződése és ilyen irányú elköteleződése az egész nemzet számára értéket képez." Franciaország száz évvel az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvény bevezetése után jutott el eddig a következtetésig. Nálunk tizenöt éve született hasonló törvény. Remélem, ez nem jelenti azt, hogy nekünk még nyolcvanöt évig hátrafelé kell menetelnünk!

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu