|
|
Életminőség és egészség A Pápai Életvédő Akadémia közgyűlése Rómában A Pápai Életvédő Akadémia február 21. és 23. között megrendezett plenáris ülésének témája Az életminőség és az egészségügy etikája volt. Elio Sgreccia püspök-elnök rámutatott arra, hogy az ülés két témaköre egyformán rendkívül időszerű napjainkban. Az ötvenes évektől kezdve a fejlett országok az életminőség fokozására törekszenek, míg a nemzetközi szervezetek az egészségügy színvonalát kívánják emelni. Az életminőség fogalmának tartalma azonban még nem teljesen világos sem a nagyközönség, sem a politikusok számára. Az életminőség meghatározásának paraméterei nemcsak orvosi és egészségügyi szempontokra utalnak, hanem társadalmi, gazdasági, ökológiai jelentéssel is rendelkeznek. Ezek mellett azonban fokozatosan megjelent a fogalomnak egy teljesen más értelmezése is, amely szerint az életminőség pusztán a személy fizikai jólétét fejezi ki, és amennyiben ennek színvonala nem ér el egy bizonyos szintet, akkor maga az élet veszíti el értelmét. Ebben az értelemben az életminőség szemben áll az élet szent mivoltával, vagyis a minőség abszolúttá, a szent jelleg pedig relatívvá válik. Hasonló folyamat figyelhető meg az "egészség" fogalmát illetően is. Az egészség minden ember számára fontos, amelyet azonban nem lehet abszolút értéknek tekinteni. A keresztény felfogás szerint ugyanis csak az Istennel való, az örök életben kibontakozó szeretetközösség abszolút, és ahhoz, hogy kötelességünknek eleget tegyünk mind Isten, mind testvéreink irányában, olykor el kell fogadnunk azt is, hogy kockára tesszük egészségünket, sőt életünket is. Mivel tehát nem abszolút, de rendkívül fontos értékről van szó, az ember kötelessége, hogy megőrizze, ápolja, adott esetben pedig visszaszerezze egészségét - mondta felszólalásában Elio Sgreccia püspök, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke. Amióta az Egészségügyi Világszervezet meghatározta az egészség fogalmát, miszerint "az egészség az emberek teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapotát jelenti, amely alapvető emberi jog", azóta ez az érték utópisztikussá és mitikussá vált. Elég, ha arra gondolunk, hogy a nő egészségére hivatkozva legalizálták az abortuszt, továbbá az utódnemzést illetően ugyancsak az egészségre hivatkozva indítanak sterilizációs kampányt, hirdetik a sürgősségi, köznyelven csak "esemény utániként" ismert tabletták használatának jogosultságát. Így hát felmerül a kérdés: meddig mehet el az ember az úgynevezett egészséghez való jog kapcsán? Bármi áron követelni lehet ezt a jogot? (VR)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||