|
|
A keresztény kettős állampolgársága Isten országa és a földi haza Regionális Háló-találkozót szerveztek a felvidéki, kárpátaljai és a határon inneni szomszédos egyházmegyék fiataljai számára Debrecenben február 18. és 20. között. "A keresztény ember kettős állampolgársága: Isten országa és a földi haza" volt a mottója a találkozónak, amelyen hatvan kisközösség százharminc képviselője vett részt. Gaga Zsuzsa, a Háló északkeleti régiójának felelőse szerint a témaválasztást a december 5-ei népszavazást követően a határon túl eluralkodott elkeseredettség is indokolta. Egyház és politika Mikolai Vince diósgyőri plébános az egyház és a politika viszonyát fejtette ki előadásában. Az egyház fönntartja magának azt a jogot, hogy véleményt mondjon az adott kor változásairól - kezdte előadását az esperes. Aki azt hangoztatja, hogy az egyház ne politizáljon, az nincs tisztában az egyház fogalmával, amely nemcsak a papok közösségét, de a több mint hatmillió hívő ember közösségét is jelenti. A politizálás elsősorban a világi hívek feladata, amelyhez szükség van az egyház társadalmi tanításának megismerésére. De minden embernek kötelessége, hogy figyelemmel kísérje annak a társadalomnak a sorsát, amelyben él, és kialakítsa róla állásfoglalását - hívta fel a figyelmet Mikolai Vince. Haza és moralitás Az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk a Jóisten, amelyhez küldetésünk van. Hűtlen az Isten országához, aki a földi hazához is hűtlen - kezdte előadását Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Az egyetemes emberiségnek senki nem adhatta például Ady Endrét vagy Arany Jánost, csak a magyarság. Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb Istennek egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk. Ezért elsődleges kötelességünk ezt a sajátosságot megőrizni. Az egyház küldetése pedig, hogy a világot elmozdítsa az Evangélium értékének irányába - folytatta Semjén Zsolt. A vallás tehát nemcsak a templomokon belül értendő, hanem térbeli és időbeli küldetésről is szól. Gyakran kapjuk a támadást, hogy politizál az egyház. Bizonyos politikai célok megvalósításának - mint a drogliberalizáció, az egyneműek házassága -, nyilvánvaló, hogy morális értelemben az egyház útjában áll. Ez az egyik oka annak a törekvésnek, hogy hiteltelenítsék az egyházat. A moralitás utolsó bástyái ma a történelmi egyházak. A papság feladata, hogy a szószékről és egyéb nyilvános megnyilatkozásain keresztül megjelenítse az egyház társadalmi tanítását, mint a teológia részét. A mi feladatunk ennek megvalósítása a társadalom különböző pontjain. Egy egyháznak alkotmányossági szempontból ugyanolyan joga van kifejteni véleményét, mint bármelyik egyesületnek, szakszervezetnek, politikai pártnak. Egyenlő távolságra? Abszurd elképzelés, hogy az egyház tartson egyenlő távolságot a különböző politikai pártoktól - adott hangot felháborodásának Semjén Zsolt. - Az egyház a maga hitletéteménye és társadalmi tanítása alapján álljon sziklaszilárdan a maga helyén, és ehhez a szilárd ponthoz képest a különböző politikai erők szabadon közeledhetnek vagy távolodhatnak. Nem az egyház mozog a pártokhoz képest, hanem a pártok mozoghatnak szabadon az egyházhoz viszonyítva. Az egyháztól a pártok a közjó érdekében annyiban várhatnak együttműködést, amenynyiben keresztény értékeket képviselnek. Kovács Ágnes
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||