A csángók hírnöke

Petrás Mária

Petrás Mária 1990 nyarán jött először Magyarországra egy kedves meghívásnak eleget téve: Domokos Pál Péter születésnapjának ünneplésére, aki a harmincas évektől annak szentelte életét, hogy a csángókat felkutassa és megmutassa őket Magyarországnak. Az alkalomhoz illő, különleges Petrás-ajándék felkeltette a jelenlévők érdeklődését, így kapott meghívást felkészülni az Iparművészeti Főiskola felvételijére, amelynek 1991-ben hallgatója lett.

Amíg Magyarországra nem jött, úgy folyt az élete, mint bármelyik csángónak. Más volt, és ma is más a helyzetük, mint az erdélyieknek vagy a többi határon túli magyarnak, hiszen sohasem voltak elismerve hivatalosan igazi magyarnak. A csángóság sajátos kisebbségi lét, amely évszázadok óta ragaszkodik gyökereihez. Évszázadok óta kiált, hogy veszélyben van. Mostanra azonban eljutottak oda, hogy már-már feladják a küzdelmet. Eddigi fennmaradásuk azoknak az anyaországi embereknek, elsősorban papoknak köszönhető, akik már két-három évszázada is keletre figyeltek, akiknek fájt, hogy a magyar nemzet fogy, és nem tudták tétlenül szemlélni, hogy ezt a magyar népcsoportot egy másik kultúrába való teljes beolvadás fenyegeti.

Most azonban, ezerkilencszázkilencven óta, halkan és csendben várják a csángók, hogy az anyaország egy kéznyújtással segítsen nekik. Hogy szabad legyen megkérni az állampolgárságot, úgy, ahogy a moldáviaiak kérik és kapják Romániától. A csángók nem számoltak azzal, hogy ilyen ellenállásba ütközik közeledésük. Mást nem tehetnek, mint imádkoznak. Reménykednek és imádkoznak azokért a testvérekért, akiket "besötétítettek".

Petrás Mária énekesként hódította meg először Magyarországot, szívet-lelket felemelő, gyönyörködtető csángó népdalaival. Aki hallotta őt, aki kötődik gyökereihez, megszereti a csángókat. Ha valaki most megy el csángóföldre, még találkozik a beszédben, a viselkedésben, a népművészetben és a népköltészetben a középkorból megőrzött morzsákkal, a magyar kultúra legősibb töredékeivel. Kevés nép van a világon, amelyik ezt elmondhatná magáról. Petrás Mária hűen őrzi ezeket az ősi kincseket. Jó ideje azonban nemcsak énekesként, hanem képzőművészként is ismerhetjük: alkotásain keresztül is azt a világot szeretné megmutatni, amelyben élt, amelyik gyermek- és ifjúkorát jelentette. Műtermében biblikus témájú domborművek, szobrok sorakoznak. Csodálatos kerámia- és üvegmunkái - az Angyali üdvözlet, a Szent Család, a háromkirályok, Jézus imádása, a Pieta, a számtalan csángó Madonna, Szent István, stációs kereszt - a moldvai magyar népesség hitét, hűségét, vallásosságát, élni akarását hirdetik. Nem véletlenül, hiszen a moldvai csángó ember életének középpontjában a hite áll. Reggeltől, a Mária-harangszótól (mert azzal kezdődik a nap) estig, a Mária-harangszóig (mert azzal fejeződik be a nap) úgy dolgozik, hogy egész nap Istennel és Máriával van. Az asszonyok összegyűlnek imádkozni gyermekeikért, az országért, egy ismerősért, aki valaha adott egy rózsafüzért, akit megszerettek, vagy akit meg akarnak segíteni, mert hallották, hogy bajban van.

Polgári Vera

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu