Uj Ember

2005.02.27
LXI. évf. 9. (2950.)

"...aki abból
a vízből iszik, amelyet
én adok neki,
nem szomjazik meg
soha többé."
(Jn 4,14)

Főoldal
Címlap
Nagy szükség van a hívek támogatására
Országos gyűjtés a katolikus iskolák javára
"A rendszert működtetőknek kéne bocsánatot kérniük..."
Veres András püspök az ügynökkérdésről
A hittan erkölcsi értékeket is közvetít...
Az SZDSZ megszüntetné a hitéleti támogatást
Még nyolcvanöt év?
Lelkiség
Élő vizek forrásánál
Szentírás-magyarázat
Részlet a mindenkori szamáriai asszony naplójából
Homíliavázlat
Közösséget teremtő imádság
Liturgia
Az Eucharisztia Éve
A hét szentje
A hét liturgiája
(A év)
Lelkiség
Gátépítés - szökőár ellen...
Legfontosabb közös ügyünk az egyházi nevelés és oktatás
A keresztény kettős állampolgársága
Isten országa és a földi haza
Élő egyház
Lúcia nővér - a hűség példája
Búcsú a harmadik fatimai látnoktól
Don Bosco színes kövecskéi
Kilencvenéves a nyergesújfalui szalézi középiskola
Vatikáni- magyar történeti könyvsorozat indult
A házasság világnapja Pécsett
Élő egyház
Életminőség és egészség
A Pápai Életvédő Akadémia közgyűlése Rómában
Lelkigyakorlat a Vatikánban
Fórum
Sorstalanság
Egy filmkritika margójára
Búcsú Zlamál Dezsőtől
Arany-kör
Arany János születésnapjára
Könyvespolcra
A törvény
Fórum
A gyűdi Szűzanya oltalma alatt
Emlékév kezdődik a Tenkes lábánál
Fórum
Isten csak bálvány az Európai Unióban?
Beszélgetés Mayer Mihály pécsi püspökkel, az Igazságosság és Béke püspökkari bizottság elnökével
Európa spirituális hivatása
Fórum
HÍVOM A CSALÁDOKAT
2005 márciusában
A kisebb testvér
Családi szentély
Ifjúság
Tanár, diák - szorult helyzetben
Összefoglaló a Látlelet az ifjúságról című konferenciáról
Szólj hozzá!
Ahol a teljes embert formálják
Rejtvény
Kultúra
Szívvel, énekszóval és gitárral - a magyarságért
Dévai Nagy Kamillával beszélgettünk
A csángók hírnöke
Petrás Mária
Tücsök
Az özvegy almája
Paletta
Mozaik
Pio atya és Szent Brigitta az Eucharisztia Évében
Mindig az igazságot képviselni
Lelkinap az egyházi intézményekben dolgozóknak
Hogy ki ne hűljenek az emberek...
Kiállítás évfordulóval
Mangó
A gyümölcsök királya

 

A csángók hírnöke

Petrás Mária

Petrás Mária 1990 nyarán jött először Magyarországra egy kedves meghívásnak eleget téve: Domokos Pál Péter születésnapjának ünneplésére, aki a harmincas évektől annak szentelte életét, hogy a csángókat felkutassa és megmutassa őket Magyarországnak. Az alkalomhoz illő, különleges Petrás-ajándék felkeltette a jelenlévők érdeklődését, így kapott meghívást felkészülni az Iparművészeti Főiskola felvételijére, amelynek 1991-ben hallgatója lett.

Amíg Magyarországra nem jött, úgy folyt az élete, mint bármelyik csángónak. Más volt, és ma is más a helyzetük, mint az erdélyieknek vagy a többi határon túli magyarnak, hiszen sohasem voltak elismerve hivatalosan igazi magyarnak. A csángóság sajátos kisebbségi lét, amely évszázadok óta ragaszkodik gyökereihez. Évszázadok óta kiált, hogy veszélyben van. Mostanra azonban eljutottak oda, hogy már-már feladják a küzdelmet. Eddigi fennmaradásuk azoknak az anyaországi embereknek, elsősorban papoknak köszönhető, akik már két-három évszázada is keletre figyeltek, akiknek fájt, hogy a magyar nemzet fogy, és nem tudták tétlenül szemlélni, hogy ezt a magyar népcsoportot egy másik kultúrába való teljes beolvadás fenyegeti.

Most azonban, ezerkilencszázkilencven óta, halkan és csendben várják a csángók, hogy az anyaország egy kéznyújtással segítsen nekik. Hogy szabad legyen megkérni az állampolgárságot, úgy, ahogy a moldáviaiak kérik és kapják Romániától. A csángók nem számoltak azzal, hogy ilyen ellenállásba ütközik közeledésük. Mást nem tehetnek, mint imádkoznak. Reménykednek és imádkoznak azokért a testvérekért, akiket "besötétítettek".

Petrás Mária énekesként hódította meg először Magyarországot, szívet-lelket felemelő, gyönyörködtető csángó népdalaival. Aki hallotta őt, aki kötődik gyökereihez, megszereti a csángókat. Ha valaki most megy el csángóföldre, még találkozik a beszédben, a viselkedésben, a népművészetben és a népköltészetben a középkorból megőrzött morzsákkal, a magyar kultúra legősibb töredékeivel. Kevés nép van a világon, amelyik ezt elmondhatná magáról. Petrás Mária hűen őrzi ezeket az ősi kincseket. Jó ideje azonban nemcsak énekesként, hanem képzőművészként is ismerhetjük: alkotásain keresztül is azt a világot szeretné megmutatni, amelyben élt, amelyik gyermek- és ifjúkorát jelentette. Műtermében biblikus témájú domborművek, szobrok sorakoznak. Csodálatos kerámia- és üvegmunkái - az Angyali üdvözlet, a Szent Család, a háromkirályok, Jézus imádása, a Pieta, a számtalan csángó Madonna, Szent István, stációs kereszt - a moldvai magyar népesség hitét, hűségét, vallásosságát, élni akarását hirdetik. Nem véletlenül, hiszen a moldvai csángó ember életének középpontjában a hite áll. Reggeltől, a Mária-harangszótól (mert azzal kezdődik a nap) estig, a Mária-harangszóig (mert azzal fejeződik be a nap) úgy dolgozik, hogy egész nap Istennel és Máriával van. Az asszonyok összegyűlnek imádkozni gyermekeikért, az országért, egy ismerősért, aki valaha adott egy rózsafüzért, akit megszerettek, vagy akit meg akarnak segíteni, mert hallották, hogy bajban van.

Polgári Vera

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu