|
|
Könyvespolcra A törvény Nagyjából két esztendővel ezelőtt indult útjára a Tarjányi Zoltán szerkesztette Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) című sorozat, a Jel Kiadó gondozásában. A sorozat célja, hogy kifejezze: a hazánkban erkölcsteológiát oktató tanárok együttműködésre törekszenek, s e szándékuk megvalósulásába minden érdeklődőt szívesen bevonnak. A sorozat tehát egyrészt közös fórumot teremt a tudományág jeles képviselői számára, másrészt világos, pontos, közérthető és érdekfeszítő útmutatót kínál mindenkinek, akit valamelyest is érdekel az egyház korszerű erkölcsteológiai tanítása. Az ETT első két kötete (2002, 2003) különböző erkölcsi problémákat taglalt, a most megjelent harmadik tanulmánygyűjtemény azonban egyetlen kulcsszó, a törvény köré szerveződik. A szerzők ezt járják körbe az ószövetségi örökségtől kezdve a különböző szellemi korszakokon átívelve, végül eljutva jelen korunk kérdéseihez. Az ószövetségi korról Soltész János, az újszövetségiről Deli Lajos írt tanulmányt. Laurinyecz Mihály az ókeresztény kort tárgyalja, Tarjányi Zoltán pedig Aquinói Szent Tamás törvényről alkotott fogalmát mutatja be. Beran Ferenc a sokak által és sokat bírált kazuisztika módszerével veti egybe a törvény fogalmát. Tuba Iván a modern német nyelvű teológiai irodalomra nyújt kitekintést, Takács Gábor pedig a szituációs etika és a törvény kapcsolatát boncolgatja. Nemes György a Tanítóhivatal megnyilatkozásaiban mutatja be a törvény fogalmát, végül pedig Harsányi Ottó Pál válaszol a tanulmányának címében feltett kérdésre: Minek alapján lehetséges az emberi méltóság védelme? Az értékes tanulmánykötet azonban címében meghatározott céljánál messzebbre is mutat. Köszöntés ez a könyv a 75. születésnapját ünneplő morálteológusnak, Boda Lászlónak, tisztelgés tanári és publikációs életműve előtt. A kötet minden szerzőjének van valamilyen személyes élménye Boda Lászlóval kapcsolatban: egyesek nála doktoráltak, mások vizsgáztak és szigorlatoztak, s végső soron mindannyiukat befolyásolta erkölcsteológiai gondolkodásuk kialakulásában. (A törvény - Erkölcsteológiai Tanulmányok III., Jel Kiadó, 2004) Balázs István * * * Egy magyar Kolbe atya... "A ma emberének nem annyira tanítókra, mint inkább tanúságtevőkre van szüksége" - vallotta VI. Pál pápa. A XX. század magyar történelme nemcsak tragédiákkal, nemzeti megrázkódtatásokkal van tele, hanem tanúságtevőkben is bővelkedik. Közülük már többet is oltárra emelt az egyház, és még többen vannak, akik ugyancsak méltónak bizonyulhatnak erre. A nagy tanúságtevők közé kell sorolnunk Szerednyei János fiatal tarcali káplánt. 1945. január 24-én önként csatlakozott a "malenykij robot"-ra elhurcolt híveihez, hogy osztozzék sorsukban. Búcsúlevelében ő maga írja: "A jó Isten engem is méltónak talált arra, hogy a nehézségekben is osztozzam híveink sorsában." Nagylelkű fölajánlását hősi halállal pecsételte meg a fogságban elszenvedett bányaszerencsétlenség. Tomka Ferenc plébános szerint "egy magyar Kolbe atyát tisztelhetünk benne, aki önként adta életét övéiért" (Új Ember, 2003. november 16.). Sinkó Ferenc pedig a következőket írta (Új Ember, 1989. július 16.): "Szerednyei János megérdemelné, hogy az illetékes egyházi fórumok életáldozatának minden tanúját kihallgassák, vallomásaikat rögzítsék. Képét kifüggesszék minden intézményben, ahol magyar papokat nevelnek... Emlékének ott kell élnie minden magyar katolikus pap és hívő szívében." A P. Bálint József SJ és Horváth Dénes által szerkesztett könyv megjelenését különösen időszerűvé teszi, hogy ebben az évben van hatvan éve, hogy a megszálló szovjet csapatok hatvanezer embert hurcoltak el "malenykij robotra", akik közül csak néhány ezren tértek haza. (Szerednyei János tarcali káplán hősies életáldozata - KALOT Kiadó, 2005) B.J.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||