A főszerepben: Luther Márton

Gondolatok egy film kapcsán

Talán tetszeni is fog. Ha megnézik. Vagy akár meg is szólít.

Na de ki az a Márton testvér? Valami Luther... Már megint egy vallásos film...

A plázamozikban mindig van hely. Egy-egy filmbemutató hetében is. Most is ez a helyzet. Bemegyünk a vetítőterembe. Csönd. Reklám se hallik. (Nem hiányzik.) Egy lélek nincs a nézőtéren. (Ez már inkább...) Kezdésig vagy húszan összegyűlünk. Hamarosan elindul a film.

Luther. A lelkiismeret. A saját és az egyházé. Nem a szent egyházé - az a saját jó szavára is hallgat -, hanem a bűnösé. Na persze a kettő egy test. (Jól kinézünk.) Hatalom, pénz, erkölcstelenség. Luther küzd a hitéért - rég elfeledett egyházi vezetők pedig "a kereszténységért". Vajon a kettő közül ki járt "sikerrel"? Márton testvér a szavai nyomán (is) elszabaduló pusztulást, felfordulást látva haláláig gyötrődött: vajon jól tette-e, hogy közzétette tételeit? Az egyházi vezetők gyötrődéseiről kevesebbet tudunk.

Na de miért ágált ez a Luther? Hogy mi? Lelkiismeret? És a "magasabb szempontok"? Ja, hogy ez volna a legmagasabb?

Kicsin múlott, hogy Assisi Ferenc "eretnek" léptei nyomán nem szakadt legalább ketté az egyház. Mégsem történt így... Talán bölcsebb pápa jutott neki, mint Luthernek? Aztán felvillanhat előttünk a kép, ahogyan később Loyolai Ignác vagy Kalazanci József áll az inkvizíció előtt. Aztán korábbról a megégetett domonkos szerzetes, Girolamo Savonarola, akinek boldoggá avatása ma már folyamatban van. Nagyon történelmietlen, de felmerül a kérdés: ha később születik, vajon ma már a kanonizált szentek sorában tisztelhetnénk Márton testvért? És egy igazán történésznek való kérdés: vajon min múlott, hogy az egyik megújító (vagy épp a gyökerekhez visszatérő) hívő - aki hitének és lelkiismeretének engedelmeskedve reformálni és nem rombolni akart az egyházban - nem tudta elkerülni a szakadást vagy épp a máglyahalált, a másik viszont igen? Milyen okok játszottak össze e folyamatok során?

Aztán eszembe jut, hogy VI. Pál pápa arra kérte Roger testvért, a taizéi közösség protestáns alapítóját, hogy ne katolizáljon, hanem a katolicizmus iránti nyitottságával legyen eleven összekötője az elszakadt egyházrészeknek.

S XXIII. János pápa, aki - mikor az általa elindított változások okairól kérdezték a II. vatikáni zsinat kapcsán - azt mondta: "Kezdjük jobban érteni az evangéliumot."

Felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül állíthatjuk: e változásban komoly érdemei vannak a wittenbergi Luther doktornak.

(Luther; német-angol film - rendezte: Eric Till)

Szigeti László

Luther és a film

A most bemutatott Luther című film (2003) ötlete egy evangélikusokat támogató pénzügyi szervezet, a Thrivent Financial for Lutherans kezdeményezésére jött létre.

A mű szerves folytatása annak a filmes hagyománynak, amelynek olyan darabjait ismerhettük meg idehaza is az elmúlt évtizedekben, mint a Becket című film, a Morus Tamásról szóló Egy ember az örökkévalóságnak,Franco ZeffirelliNapfivér, holdnővér című alkotása vagy a Néri Szent Fülöp alakját felidéző Legyetek jók, ha tudtok.

Luther Márton személye iránt kezdettől fogva érdeklődést mutatnak a filmkészítők.

Hans Kyser már 1927-ben, a némafilm korszakában azt a reformátort vitte vászonra, aki heroikus küzdelmet folytat az evangélium tanításának az egyházban való megéléséért.

A Lutheránus Világszövetség 1952-es hannoveri nagygyűlésén mutatták be Curt Oertel Az engedelmes lázadó című Luther-filmjét. A rendező a didaktikus kommentárok helyett a képek erőteljes kifejezésére építette művét.

1953-ban Irving Pichel személyében olyan rendező nyúlt a témához, aki addig western- és horrorfilmeket készített. A mű szakít a pátoszos Luther-ábrázolásokkal, és elsősorban az embert mutatja be, az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésig mutatva be az eseményeket.

Guy Green 1973-as amerikai Luther-filmje John Osborne drámáján alapszik - és elsősorban verbális hatásokra épít.

1983-ban, a reformátor születésének 500. évfordulójára két mű is készült: a kettészakított Németország helyzetét jól tükrözően egy nyugat- és egy keletnémet alkotás. Rainer Wolffhardtnak a ZDF számára készült kétrészes filmje a politikai életben naiv Luthert mutatta be. Ezzel szemben a keletnémet televízió ötrészes filmjében Kurt Veth rendező egy politikailag is érett reformátort jelenített meg. Nem jelentéktelenebb fórum, mint a teljhatalmú Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága utasította az alkotókat arra, hogy Luther és a parasztháború élén álló Münzer Tamás összhangját jelenítsék meg.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu