|
|
Az elcsöndesedés fokozatai Nem kapott rossz besorolást Orbán Viktor, amikor a jelenlegi miniszterelnök felszólította, hogy "fogja be a száját." Így a Fidesz pártelnöke akarva-akaratlanul egy padra kényszerült az egyházakkal. Igaz, az ő esetében bírálója nem futott a pápához vagy az európai néppárt elnökéhez, mint a katolikus püspökök ügyében. Az üzenet mindenesetre világos, de nem szerencsés: Magyarországon, úgy tűnik, jelenleg egyedül egyvalakinek van joga megmondani, hogy kinek miről és hogyan szabad állást foglalnia. Társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség, szociális biztonság kérdésében az "egyedül üdvözítő" megoldás a jelenlegi kormányfő álláspontja - mondja ő. Amennyiben valakinek más véleménye lenne, az csupán azért lehetséges, mert hagyta, hogy elsodorják az események arról a posztról, ahonnan jól tudná megítélni önmaga és az egész magyar társadalom helyzetét, akkor pedig jobban teszi, ha hallgat. Ez aztán az abszolút szubjektivitás, amikor az illető önmagát teszi mindennek a mércéjévé, és képtelen az asztal túloldalán ülők szemszögéből is rápillantani az adott helyzetre. De kellene ez egyáltalán? - kérdezhetné valaki. Nem sokkal egyszerűbbek a dolgok, ha csupán egyetlen hangot hallunk, egy irányba menetelünk? Még kiderülhet, hogy másként is lehet közéleti problémákat kezelni. Kezdődik a nagyböjt, és mi, hívő emberek negyven napon át egy nagyszerű lehetőséget kapunk: elcsöndesedhetünk. De nem azért, mert holmi politikai fórum erre felszólítást ad, bár voltak évtizedek, nem is olyan régen, amikor ezt is megértük. Sőt, azt is megtapasztalhattuk, hogy hatalommal elnémították a "másként gondolkodókat". Most erre a negyven napra szabadon, önként vállaljuk az elcsöndesedést, teljesen az Isten Igéjére figyelve. Felemelhetjük tekintetünket ahhoz, aki egy magasabb nézőpontból látja életünket. Megtanít kiemelkednünk a mindennapi perpatvarainkból csakúgy, mint önzésünk és kisebb-nagyobb bűneink szövevényéből. Segít abban, hogy jobban tiszteljük, megbecsüljük egymást, és keressük azt az utat, amely valamennyiünk örök üdvösségére vezet. Imával, böjttel, a felebaráti szeretet gyakorlásával készülünk, hogy látásmódunk tisztultabb, emberhez és keresztényhez méltóbb legyen. Amint a jelenlegi hazai társadalmi párbeszéd állapota mutatja, Magyarországnak nagy szüksége van az itt élő nyolcmillió keresztény megújult látásmódjára és aktív közéleti szereplésére! Papp Tamás
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||