Tar Pál

A kormányok váltakoznak - az egyház marad

Tizenöt éve, 1990. február 9-én Agostino Casaroli bíboros államtitkár és Németh Miklós, akkori magyar miniszterelnök aláírta Budapesten a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt a Magyar Köztársaság és a Szentszék között. Ezzel lezárult egy fájdalmas korszak, amely akkor kezdődött, amikor a magyar hatóságok, a szovjet megszállók ösztönzésére, 1945 tavaszán kiutasították az országból Angelo Rotta apostoli nunciust, aki nagy érdemeket szerzett többek között az üldözött zsidóság megsegítésében is. Hamarosan megkezdődött az egyházüldözés, az egyházi iskolák államosítása, a Mindszenty-per, a szerzetesrendek feloszlatása, az egyházi javak elkobzása, püspökeink és papjaink bebörtönzése. A hírhedt Állami Egyházügyi Hivatal évtizedeken át basáskodott a magyar egyházak felett, beleavatkozott működésükbe.

Magyarország történelmének e tragikus korszaka megszűnt a rendszerváltással, az általános szabadságjogok helyreállításával, a jogállamiság újjáteremtésével. A kerekasztal-tárgyalások eredményeként a még kommunista parlament megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely megteremtette a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének feltételeit.

Mire jók a diplomáciai kapcsolatok a Szentszékkel? "A pápának nincsenek hadosztályai" - mondta már Sztálin. Így igaz, s tegyük hozzá: a Vatikán a világ legkisebb állama. Ennek ellenére miért fontos a diplomáciai kapcsolat? Elsősorban azért, mert ez a magyar katolikusok és egyházuk óhaja. Mert Szent Péter Széke mindig mellettünk állt, jóban és rosszban egyaránt. Mert a Szentszék és a pápa erkölcsi tekintélye óriási, felé tekint a világ több mint egymilliárd katolikusa útmutatásért. Mindezt felismerve a világ államainak túlnyomó többsége diplomáciai kapcsolatban áll az Apostoli Szentszékkel.

A rendszerváltás óta egymást követő magyar kormányok is ennek jegyében ápolták kapcsolataikat a Szentszékkel, igyekeztek orvosolni a katolikus egyházat ért sérelmeket, jogtalanságokat. 1991-ben, az Antall-kormány idején született meg a XXXII. törvény az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. 1997. június 20-án Horn Gyula megállapodást írt alá a Vatikánban, amely pontosította és egyben nemzetközi szerződésbe foglalta az egyházi javak visszaszolgáltatásának módozatait. (A kisebbik kormányzópárt, az SZDSZ nem szavazta meg a szerződés ratifikálását, és egyes tagjai ma is "szégyenletesnek" nevezik azt.) Az Orbán-kormány idején - amelynek nagyköveteként képviseltem Magyarországot a Szentszéknél - a kapcsolatok kiteljesültek, és a kormány a többi történelmi egyházzal is megállapodást kötött. Mindez annak az elismerését is jelenti, hogy az egyházak, hitéleti tevékenységükön túlmenően, fontos társadalmi munkát is végeznek az oktatás, az egészségügy, az idősek és elesettek gondozása terén, a magyar kultúra ápolásában.

A mostani, tizenötödik éves évforduló mégsem ennek jegyében köszönt ránk: "Mélyponton a magyar-vatikáni kapcsolatok", írtam a Magyar Nemzetben 2005. január 4-én megjelent cikkemben. Az új magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc egy merőben új, mondhatnám egyházellenes politikát vezetett be - múlt év decemberi vatikáni látogatása ennek csak egyik, nagyon szomorú állomása. A kormányfő láthatóan nehezen viseli, hogy az egyházak - közöttük a katolikus egyház is - szót emeltek a magyarság szolidaritása, testvérisége, egymásrautaltsága mellett, és nem az általa képviselt, a határon túl élő magyarság egyöntetű kérését elutasító érvelést támogatták. Egy olyan érvelést, amely tanításukkal ellentétes, amely megtagadja a szeretet parancsát, az elemi szolidaritást embertársainkkal. Mindezt a magyar püspöki kar vétkeként a pápa elé tárni nehezen minősíthető otrombaság, a diplomácia szabályainak teljes negligálása. Nem öregbíti a magyar politika tekintélyét sem a Vatikánban, sem máshol. Az egyháznak joga van véleményét kifejezésre juttatni, az európai alkotmány 70. cikkelye alapján is, még ha az ellentétes is az éppen hivatalban lévő kormány politikájával.

De szaporodnak az egyházellenes lépések, megnyilatkozások: a kormány politikáját ezen a téren is a kisebbik kormánypárt szellemisége vezérli. Ne engedjük beszorítani az egyházat a templom falai mögé! Erre biztasson mindnyájunkat ez az évforduló, ha már nem lehet olyan örömteljes, mint szerettük volna. Kormányok váltakoznak, az egyház marad!

(A szerző a Magyar Köztársaság szentszéki nagykövete volt 1999 és 2002 között.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu