|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Szent Margit közbenjárását kérve Árpád-házi Szent Margitra emlékezve Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szabadtéri szentmisét mutatott be január 16-án a Margit-szigeti kolostorromoknál, követve az immár negyedszázados hagyományt: a szent királylány közbenjárását kérve nemzetünkért. Szent Margit rövid életének nagy részét ezen a szigeten élte le a XIII. században. Az idő tájt fontos egyházi központ a Nyulak szigete: volt itt temploma a premontrei rendnek, kolostora a domonkos és a ferences szerzetesrendnek, zárdája a dominikánus apácáknak. Ennek a virágzó életnek a török hódítás vetett véget a XVI. században. Az apácákat számos költözködés után (közel száz évvel később) a pozsonyi klarisszák fogadták be. E nővérek utódai telepedtek viszsza a szigetre a török kiverése után. A szigettel szemközt fekvő budai Duna-parton ekkoriban alakult ki Neustift (Újlak) település, ennek a plébánosa lett az 1740-es években a szigetiek lelki gondozója. Újabb egyházi építményre a Margit-szigeten egészen a XX. század elejéig kell várni, amikor 1907-ben József főherceg kápolnát emeltetett a romok fölé, meghalt fia emlékére. Egy negyedszázaddal később Lux Károly építész "újraalkotta" a premontreiek középkori templomát, melyet Serédi Jusztinián hercegprímás Szent Mihály tiszteletére benedikált. Ez utóbbi kápolna ma is áll és működik, a korábbi az ostrom áldozata lett, helyén ma is középkori kolostor romjait látjuk. Szent Margit valószínűsített sírjára 1971-ben márvány emléktábla került, 1979 óta pedig az év elején a mindenkori esztergomi érsek mutat be szabadtéri szentmisét a sírhelynél. Évről évre sok száz hívő, közöttük távolabbról érkezett zarándokok vesznek részt ezeken az istentiszteleteken, amelyek méltók a keresztény aszkézis nagy szentjének szelleméhez. tjcs Fotó: Cser
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|