Homíliavázlat

Egybelátni

Az ismert történet szerint az egyszeri turista szóba elegyedik a mezőn a csordát őrző pásztorral, és érdeklődik: "Aztán egészségesek-e a marhák?" "A fehérek igen" - hangzik a válasz. "És a feketék?" "Azok is." A turista kicsit furcsállja a dolgot, de tovább kérdez: "No és jól tejelnek-e a tehenek?" A válasz ismét: "A fehérek igen" - "És a feketék?" "Azok is." Még néhány hasonló kérdésre ugyanilyen a felelet, mire végül a vendég rákérdez: "Bátyám, miért különbözteti meg folyton a fehéreket és a feketéket, ha egyszer ugyanolyanok?" "Mert a fehérek az enyémek" - feleli a pásztor. "No és a feketék?" "Azok is."

Szent Pál apostol fájdalommal tapasztalta, hogy a korintusi keresztények az egy Örömhír sokszínűségét milyen hamar különbözőséggé "látták szét". A Lélektől hozzájuk küldött apostolok eltérő egyéniségükből fakadóan nyilván más-más embertípust tudtak könnyen megszólítani, lelkesíteni - s ennélfogva a már talán eleve szembefordulásra hajlamos csoportok az ő nevükkel fémjelzett "frakciókra" kezdtek töredezni: Pál-párt, Péter-párt, Apolló-párt... Ám ha így történik, akkor - amint a szentleckében hallhattuk Pál keserű, de fontos észrevételét - Krisztusnak is már csak egy "frakciónyi" hely marad... Netán az Úr nevét is csak egy csoportosulás "védjegyéül" igyekeznek majd felhasználni.

Pedig mennyire ellentétes ez azzal, ami Jézus körül történt! Az evangéliumban hallottuk, hogyan hívja meg leendő apostolait, s ők hogyan engedelmeskednek a szólításnak. Később pedig tanúi lehetünk, hogyan válnak egyre inkább közösséggé, egy testté Krisztus körül az olyannyira különböző tanítványok... A Fiú szeretete "egybelátja" őket, s ez a látás oly erős és lényegi, hogy ők valóban eggyé is lesznek körülötte.

Életünk kulcskérdése az egység. Tudjuk-e a dolgok és kapcsolatok sokféleségében az egységet látni és kiemelni? Mikor igen, és mikor nem? Egynek érezzük magunkat a távoli világrészek katasztrófáinak áldozataival, de közben képesek vagyunk saját nemzetünket "szétlátni"... Harcolunk az állatokkal való emberséges bánásmódért, de közömbösek maradunk szomszédunk tragédiája iránt. Követeljük az egyenjogúságot, de nem tartjuk felbonthatatlannak a házasságot...

"Térjetek meg" - így kezdi Jézus az Örömhír hirdetését. Megtérni eredendően azt jelenti: gondolkodásunkat, látásmódunkat megváltoztatni. Mindent Krisztussal nézni, a sokféleséget vele látni. "Egybelátni", és szeretetben eggyéélni.

Nobilis Márió

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu