Élet, kenyér, béke, szabadság

A Szentatya a természeti katasztrófákról és a terrorról - diplomatáknak

II. János Pál pápa január 10-én fogadta a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjait. Beszéde elején emlékeztetett a rettenetes természeti katasztrófára, amely december 26-án sújtott le több délkelet-ázsiai országra, érintve Kelet-Afrika partjait is. Ez az esemény rendkívül fájdalmassá tette az elmúlt év végét, egy olyan évét, amelyet más természeti katasztrófák is jellemeztek, mint az Indiai-óceánt és az Antillákat sújtó ciklonok, vagy a sáskahadak pusztítása Északnyugat-Afrika nagy kiterjedésű területein. Egyéb tragédiák is gyászt okoztak 2004-ben, mint a terrorizmus barbár tettei, amelyek vérrel áztatták Irak és más országok földjét. Ezek között volt a madridi tragikus merénylet, a terrorista tömegmészárlás Beszlánban, a darfuri lakosság ellen elkövetett embertelen erőszak, a kegyetlenkedések az afrikai Nagy Tavak vidékén.

A pápa utalt rá, hogy idei béke világnapi üzenetében Pál apostol szavaira hívta fel a katolikus hívek és minden jóakaratú ember figyelmét: "Ne hagyd, hogy győzzön a rossz: te győzd le jóval a rosszat." A pápa most ezzel a béke világnapi üzenettel fordul a diplomáciai testület tagjaihoz: a jóval küzdjék le a rosszat, hiszen ez az üzenet időszerű a nemzetközi kapcsolatokban is, és hozzájárulhat ahhoz, hogy válaszoljunk korunk emberiségének nagy kihívásaira.

Ezek közül az első az élet kihívása. Az élet az első ajándék, amelyet Istentől kapunk. Az egyház az élet evangéliumát hirdeti, és az államok elsődleges feladata, hogy védelmezzék és előmozdítsák az emberi életet. Egymással ellentétes felfogások ütköznek olyan kérdésekben, mint az abortusz, az orvosi segítséggel történő utódnemzés, az emberi embriók őssejtjeinek tudományos célokra történő felhasználása, a klónozás.

Az értelemre és a tudományra támaszkodva az egyház állásfoglalása egyértelmű: az emberi embrió egyenértékű az ebből az embrióból születendő gyermekkel. Ezért etikai szinten elfogadhatatlan mindaz, ami megsérti integritását és méltóságát. A tudományos kutatás, amely az embriót laboratóriumi tárggyá alacsonyítja le, nem méltó az emberhez. Természetesen a genetika terén bátorítani kell a tudományos kutatást, de mint minden más emberi tevékenység, soha nem hagyhatja figyelmen kívül az erkölcsi imperatívuszokat.

A családot ma gyakran fenyegetik társadalmi és kulturális tényezők, amelyek gyengítik stabilitását. Egyes országokban a családot a törvényhozás is fenyegeti természetes felépítésében, amely nem lehet más, mint egy férfi és egy nő házasságon alapuló egysége. A család az élet termékeny forrása, a házastársak egyéni boldogságának, a gyermekek nevelésének és a társadalmi jólétnek pótolhatatlan előfeltétele. Nem lehet megengedni, hogy a családot olyan törvények fenyegessék, amelyeket az emberről alkotott leszűkítő és természetellenes nézet diktál.

A második kihívás a kenyér kihívása - folytatta beszédét a pápa. A Teremtő által csodálatosan termékennyé tett föld elegendő erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy minden jelenlegi és jövendő lakóját táplálja. Ennek ellenére drámai adatok tükrözik a világon jelen lévő éhínséget: százmilliók szenvednek súlyos alultápláltságban, és évente gyermekek milliói halnak éhen.

A nemzetközi szervezetek már régóta azon fáradoznak, hogy kielégítsék a legsürgetőbb szükségleteket. Az egyház rendkívül nagy figyelemmel kíséri az éhségből és szegénységből adódó drámai helyzetet. A közvélemény és a politikai felelősök erkölcsi mozgósítására van szükség, elsősorban a fejlett országokban.

Ezután a béke kihívásához fűzte gondolatait. A legmagasabb rendű jóról van szó, amely befolyásolja annyi más, alapvető jó megvalósítását. A béke minden nemzedék álma. Mégis mennyi háború, fegyveres konfliktus van még államok, etnikumok, egy országban élő népek és csoportok között is! A világ minden részén számtalan ártatlan áldozatot követelnek, és annyi más rossz forrását jelentik a Közel-Kelet számos országában, Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, ahol a fegyveres harcok, az erőszak nemcsak felbecsülhetetlen anyagi károkat okoz, hanem gyűlöletet táplál. Ehhez kapcsolódik még a terrorizmus kegyetlen és embertelen jelensége, olyan csapás, amely az előző nemzedékek számára ismeretlen méretekben terjedt el az egész földön.

A Szentatya ezután az egyes földrészek helyzetét érintette. Afrikában a súlyos megtorpanások ellenére növekszik az elszántság a konfliktusok leküzdésére, az együttműködés megvalósítására. Erre példa a Nairobi konferencia, amely a darfuri helyzet megoldását sürgeti. A Közel-Keleten, amelynek földje szent mindazok számára, akik Ábrahám Istenében hisznek, szintén kilátás nyílt arra, hogy politikai megoldást találjanak az ellentétekre a párbeszéd és a tárgyalások útján.

Európát mint kiváltságos példaképet állíthatjuk a nemzetközi közösség elé, ami a béke megvalósításának lehetőségét jelenti. Olyan nemzetek, amelyek egymás esküdt ellenségei voltak és halált hozó háborúkban álltak szemben egymással, ma az Európai Unióban egyesülnek, amely még erősebbé vált a Rómában aláírt alkotmányos szerződés révén, és készen áll arra, hogy újabb államokkal bővüljön, ha azok elfogadják a csatlakozás feltételeit.

Végül a Szentatya a szabadság kihívására tett utalást a szentszéki diplomatákhoz intézett beszédében, majd így folytatta: "Tudják, hogy számomra ez a téma különösen kedves, éppen népem történelme következtében." A szabadság mindenekelőtt az egyén joga, amely nélkül az ember nem tudja magát természetének megfelelően megvalósítani. Az emberi szabadsághoz szorosan kapcsolódik a vallásszabadság, amely az ember és az Isten kapcsolatát érinti. Annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kifejezetten biztosítja a vallásszabadságot, számos országban még nem ismerik el eléggé. Az egyház továbbra is hirdeti: a világon mindenütt biztosítani kell hatékony jogi eszközökkel a vallásszabadságot. Nem kell attól tartani, hogy a megfelelően értelmezett vallásszabadság korlátozza a többi szabadságot. A katolikus egyház, kötelességéhez híven, pontosan meg tudja különböztetni, mi az, ami a császáré, és mi az, ami Istené. Tevékenyen hozzájárul a társadalom javához, mivel elítéli a hazugságot és az igazságra nevel, elítéli a gyűlöletet, a megvetést és testvériségre szólít fel mindenkit. Mindig és mindenütt a szeretetszolgálatot, a tudományokat, a művészeteket segíti elő. A valódi szabadság mindig arra törekszik, hogy a rosszat jóval győzze le - mondta még a Szentatya, majd annak a reményének adott hangot, hogy a nagykövetek továbbra is a Szentszék oldalán elkötelezetten törekszenek az előbb felsorolt, az egész emberiséget érintő kihívások megválaszolására.

(VR)

A Szentszék diplomáciai kapcsolatai

A Szentszék jelenleg 172 országgal tart fenn szabályos diplomáciai kapcsolatot. Ezenfelül speciális jellegű diplomáciai kapcsolatban áll az Európai Unióval, az Oroszországi Föderációval és a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. Továbbá tagként, vagy megfigyelőjén keresztül 33 nemzetközi és tíz regionális szervezet munkájában vesz részt, mint például a FAO, az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A 2004-es év során 36 új szentszéki nagykövet mutatta be megbízólevelét a pápának. (VR)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu