Egy fadoboz - ígéretekkel

Százhúsz éves a Szegedi Fegyház és Börtön

Gyulay Endre megyés püspök január 16-án ünnepi szentmisét mutatott be a szegedi dómban a "Csillagbörtön" fennállásának százhuszadik évfordulója alkalmából, amelyen részt vettek a fegyintézet vezetői és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tisztjei is.

Szeged az utóbbi időben évfordulók sorát ünnepli: tavaly a százhuszonöt évvel ezelőtti pusztító árvízre emlékezett a város, idén pedig kilencszázhetvenöt éves az egyházmegye, s hetvenöt éve szentelték fel a dómot, valamint a szemináriumot. Jubilál a Szegedi Fegyház és Börtön is, amelyet Wágner Gyula műépítész tervei alapján 1883-ban kezdtek el építeni, majd két évvel később adtak át rendeltetésének. A háromemeletes, úgynevezett Bentham-féle, panoptikus rendszerű intézet alaprajzi elrendezése alapján kapta a széles körben elterjedt "Csillagbörtön" nevet. E csillagformának köszönhetően az épület közepén állva a börtön minden szárnya jól belátható. A philadelphiai mintájára kialakított szegedi fegyintézet elkészülte idején Európa egyik legkorszerűbb börtöne volt. A nagyszabású építkezés munkálatait a Szegedre látogató uralkodó, Ferenc József is megtekintette, aki elismeréssel szólt a pompás, Mars téri törvényszéki palotáról. 1891-ben Jókai Mór nézte meg a börtönt. A szigoráról hamar elhíresült Csillag mellett működő államfogház tényleges "vendégszeretetét" olyan kiválóságok "élvezték", mint a párbajvétség miatt leültetett Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Molnár Ferenc vagy Ady Endre. A Csillag politikai foglyai között volt Kádár (Csermanek) János, Rákosi Mátyás és Szálasi Ferenc is. 1958-ban a Csillag udvarán végezték ki az 1956-os forradalom szegedi hősét, Kováts Józsefet.

A nyolcszáz férőhelyes épületegyüttes lakóinak száma a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb: akkoriban több mint ezerhétszáz köztörvényes bűnöző töltötte itt a büntetését. A Csillag a bővítések ellenére ma is zsúfolt, hiszen ezerkétszázan élnek a falai között. A rettegett fegyintézet "rangját" mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy hazánk jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtott elítéltjeinek nyolcvan százaléka Szegeden raboskodik.

Hitélet a "Csillagvárosban"

A börtönlelkészi szolgálatot a kommunista rezsim kitiltotta az épületből, így a papok csak inkognitóban - legtöbbször mint az elítélt hozzátartozója - juthattak be a beszélőkre. Az elítéltek lelkigondozására a rendszerváltás óta ismét nagy figyelmet fordít az egyház.

Szeged városa Gyulay Endre megyés püspök támogatásával, Majzik Mátyás diakónus vezetésével úttörő szerepet játszott a börtönpasztoráció ügyének újraindításában. A Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság elnöke, a Szegedi Fegyház és Börtön vezető lelkésze korábban mint nevelő és pszichológus dolgozott a büntetés-végrehajtásnál. Majzik Mátyás ez idő alatt szerzett tapasztalatait kamatoztatta az elítéltek lelkigondozása során, illetve a szabadlábra helyezettek társadalomba való visszavezetése terén. A vezető börtönlelkész a Mécses szakembereivel karöltve Tass-Alsószenttamáson létrehozott egy társadalmi rehabilitációs központot, ahol az egykori elítélteknek lehetőségük nyílik új életet kezdeni. Az apró falucskában elsősorban állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak az ott lakók.

A Csillagbörtön történetének fontos állomása volt, amikor 2000-ben átadták az új börtönkápolnát, amely a börtön hitéletének központi helyszíne lett, méghozzá fontos, sorsokat fordító helyszíne. Néhány évvel ezelőtt a börtönpasztorációról szólva Majzik Mátyás így nyilatkozott a fegyházról szóló kötet (Arató-Bátyi: A Csillag - Börtönkönyv) összeállítóinak: Egyedül a papnak van esélye arra, hogy az öröklétről szólva meggyőzze a rabot, igenis van értelme a földi életnek, még akkor is, ha azt egy börtön falai között kell eltölteni...

Jubileumi szentmise a szegedi dómban

Lehet ünnepelni egy börtönt? Hogyan tekintsen a társadalom az ott élőkre? Milyen szerepet játszhat a vallás a "nehézfiúk" életében? Gyulay Endre megyés püspök az évforduló, illetve a dómban tartott szentmise homíliájában többek között ezekre a kérdésekre keresett választ.

A püspök arra kérte a híveket: imádkozzanak a - tíz évnél hosszabb vagy éppen életfogytig tartó - büntetésüket töltő elítéltekért. Továbbá felhívta a figyelmet a börtönpasztoráció jelentőségére és arra, hogy a segítők például levelezéssel vagy csomagok küldésével mozdíthatják elő a hit ébredését a fogva tartottakban, s különösen azokban, akiktől teljesen eltávolodtak a hozzátartozóik.

Gyulay Endre elmondta, a Csillagban mintegy ötven-százhúsz elítélt kapcsolódik be a szentmisékbe. Sokan vesznek részt a hittanórákon, a közösségi foglalkozásokon és a Szentírás-magyarázatokon. Az elítéltek közt volt olyan is, aki távoktatás útján hittudományi tanulmányokba kezdett. A börtönben intenzív hitélet folyik. Majzik Mátyáson kívül két diakónus, valamint egy hitoktató jár be rendszeresen, akik hol négyszemközti, hol csoportbeszélgetések alkalmával formálják mindazokat, akiknek lelki igényük van e találkozásokra. A püspök a hagyományokhoz híven szentmisét mutatott be a karácsonyt megelőző napon a Csillag börtönkápolnájában. A szertartást a börtönlakók éneke kísérte, akik az istentiszteletet követő agapén egy-egy karácsonyi szentképet kaptak a megyés főpásztortól. Az ünnep örömhíre ezáltal a cellákba is elkísérhette őket.

Tavaly karácsonykor - meséli Gyulay Endre - ajándékot kaptam tőlük. Egy nagyon szép, általuk faragott fadobozt. Aki átadta, azt mondta: Látszólag üres ez a doboz, de mi, akik itt vagyunk, beletettük az ígéretünket, hogy ezután más életet próbálunk élni.

Igenis, lehet értelme a földi létnek, még akkor is, ha egy börtön falai között kell eltölteni...

Pallós T.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu