Pálforduló

A fogságban őrzött állat még akkor is a ketrecben marad, ha az őrök már kinyitották az ajtót - mondják az etológusok. Képszerűen fejezi ki ez a megállapítás mindazt, amit az elmúlt tizenöt évben - egy közel fél évszázados kommunista diktatúrával a zsigereinkben - idehaza mindannyian megélhettünk. Máról holnapra megszületett az úgynevezett 1990/IV-es törvény. A ketrec ajtaja kinyílt, de sokan talán mindmáig nem találták meg a kivezető utat, és azt keresik: milyen új csapdákat gondoltak ki azok, akik most zöld utat engedtek? Mások, a szabadságtól megittasodva, máig is fékevesztetten menekülnek mindattól, amiben törvény és tekintély szerepel, legyen szó akár a szeretet törvényéről vagy a megalapozott lelkiismeret tekintélyéről. Az elmúlt tizenöt évben mindnyájunknak tanulnunk kellett a vallásszabadságot. Bár voltak nagyszerű, kivételes jellemek, akik annak idején a börtönben vagy besúgókkal a sarkukban is szabadnak érezték magukat. Ők tanítottak meg bennünket a "túlélés" szabályaira, amiket még ma is szívesen hallgatunk - ki tudja, nem lesz-e még rájuk szükségünk. Valljuk meg, nem tolongtak azok a politikusok, akik az elmúlt tizenöt esztendőben ellenálltak volna a kísértésnek, hogy az egyházakat - a számukra kényelmes keretek - a sekrestye falai közé szorítsák. Az eszköztárból nem hiányoztak az olyan egyszerű varázsigék, mint a semlegesség, a másság elfogadása, vagy a "bonyolultabb": keresztény-nemzeti, illetve a globális-demokrata ellentétpárok. Nekünk, gyakorló megkeresztelteknek pedig meg kellett tanulnunk élni a vallásszabadság adta lehetőségekkel, mint az egyházi egyesületek, különböző szintű iskolák, sajtóorgánumok alapítása, vagy a tábori, illetve börtönlelkészi szolgálatok bevezetése. Közeleg Szent Pál megtérésének ünnepe, a pálforduló. Mennyit idéztük ezt az újszövetségi jelenetet az elmúlt tizenöt évben. Jobbára másokra, és ritkán önmagunkra. Vajon mi, egyszerű, "gyalogos" megkereszteltek, mertünk-e élni az elmúlt tizenöt esztendőben a vallásszabadság adta új lehetőségekkel? A munkahelyi beszélgetések, a gyermekek számára az iskolaválasztás, a hittanbeíratás, a külső megjelenés, a családi programok, sőt még a kikapcsolódás pillanatai is, a vallásszabadság megélésének megannyi helyzetét jelentik. Tizenöt évvel a rendszerváltás után nekünk, megkeresztelteknek is el kell végre indulnunk a damaszkuszi úton. A felebaráti szeretet és a társadalom iránti felelősség is ezt kívánja.

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu