|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az új ég és új föld plasztikai képe Szöllőssy Enikő "átmenetei" A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 2005. január 9-ig látogatható Szöllőssy Enikő "Átmenet" című kiállítása. A tárlaton pályájának utóbbi tíz évében készült érmeit, kisplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatja be az alkotó. Ezt megelőzően csaknem két évtizede láthatott hasonlóan nagyszabású válogatást munkáiból a fővárosi közönség. A művészetéből töltekezők számára azonban emlékezetes a Tihanyi Bencés Apátság galériájában, 1998-ban rendezett kiállítása, valamint azon alkotásai, amelyeket budapesti szakrális terekbe készített: 1991-ben a II. kerületi Keleti Károly utcai római katolikus templom keresztje és keresztútja és az 1996-ban a káposztásmegyeri római katolikus templomba szánt Piétája és a Feltámadt Krisztus bronzszobra. Szöllőssy Enikő művészete az emberi létezés - teremtett természetéhez méltó - szemléletével a transzcendens valósághoz való viszonyunk aktualitására hívja fel a figyelmet. Ez olyan lényeges kérdése személyes létünk önmagát értelmező törekvéseinek, hogy nem csupán a művészet szakmai feladatainak ellátására hivatott intézmények, nevezetesen a galériák mutatnak érdeklődést iránta, hanem azok is, amelyek az ember testi-lelki valósága megismerésének, illetve gondozásának céljával működnek: például az egyházak, vagy jelen esetben az Orvostörténeti Múzeum. Szöllőssy Enikő szobrászi alkotásai a klasszikus műfajok hagyományaihoz kötődnek. Kiállításán szép számmal láthatók érmei, amelyeknek egy része az emlékállításnak, emlékőrzésnek ebben a formában szokásos feladatát vállalja fel: a kör alakú bronzalapon neves személyiségek portréját, földrajzi helyek jellegzetes motívumait, ünnepek, történelmi gondolatok szimbólumait mintázza meg. Az emlékőrzés, az emlékezés más módon jelenik meg a Kézérmek vagy Naplóérmek sorozatán. A szabálytalan alakú, a töredezettség képzetét keltő bronzalapon tárgyi motívumok, építészeti elemek töredékei jelennek meg, amelyek a kompozíciók rendjében, az anyagi valóságban megszokottól eltérő, új egység képét mutatják. Az időbeli folyamatok egyes állomásainak e sajátos - a megszokott egymásutániságtól elszakadó - kapcsolata figyelhető meg Szöllőssy Enikő kisplasztikáin is. Az egymást fedő vagy az elkövetkezendő által az elmúltat megelőző időbeli állomások képzete a kompozíciók térszerkezeteinek összefüggéseiből is adódik, a motívumok jelentésbeli meghatározottságain túl. A többszintes konstrukciók építészeti elemeket (oszlopokat, kapukat, lépcsőket) vagy légköri és domborzati természeti jelenségeket idéző motívumai téri elrendezésükben nem a teremtés ma ismert állapotát, illetve abban az emberi létezést segítő történelmi múltú építészeti rendszert mutatják. A lépcsők, létrák felfelé vezetnek ugyan, de kapcsolataik gyakorlati célja és megérkezésük helye ismeretlen. A kapunyílásokon innen és túl nem állnak falak, amelyek az elvont tér valamely darabját konkréttá, tájékozódásra alkalmassá tennék. A domborzattöredékek alátámasztó és a felhők teret befedő szerepe, tehát a tér horizontális határolói is viszonylagosak és bizonytalanok - ha fizikai érzékeléseink megszokott emlékei szerint akarjuk megközelíteni őket. A kapuk, ajtók sokaságát, a lépcsők, létrák szövevényét és a köztük néha felsejlő - létének anyagi és szellemi természetét egyaránt megengedő - figurát a szobrászi kompozíció szigorú rendje plasztikai egyensúlyt éreztetve tartja egységben. Ezt az érzést gyakran megerősíti egy monumentális kézmotívum, amely akár a domborzati alátámasztó, akár a légköri természeti jelenség teret beborító szerepét biztonsággal átveszi. Ez a kéz a Mennyei kapu című sorozat darabjain például nagyobb hatóerejű személyiségekre utal, mint a kapunyílásokban felsejlő figurák. Az általa sugallt biztonságérzetet fokozza a kompozíciók felülnézeti megjelenítése, mintegy a kézzel jelölt személyiség tudatos figyelmére utalva. A végtelen és örökkévaló viszonyai között megmutatkozó teremtői mindenhatóság plasztikai eszközökkel kifejezett élményével találkozhatunk Szöllőssy Enikő kiállításán. Az "új ég és új föld" ígéretének aktuális érvényességében erősítik meg az alkotások a velük találkozó érdeklődőt. Bakonyvári M. Ágnes
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|