KÖNYVESPOLCRA

Az erkölcsi erények

A katolikus egyetem Hittudományi Karának morálteológia-professzora, TarjányiZoltán új jegyzetsorozat írásába fogott. Oktatásszervezési okokból e könyvsorozat harmadik kötete látott most - a sorozat darabjai közül elsőként - napvilágot.

A történeti áttekintéssel kezdődő mű először az ókori görög filozófia örökségét veszi sorra, majd a Biblia erényekkel kapcsolatos tanítását. Kiderül, hogy a hellén gondolkodók szemében az számított erényes embernek, akinek élete az értelemfényével volt átitatva, vagyis képes volt uralkodni magán, s mindenkinek megadta, ami járt neki. Így az okosság, bátorság, mértékletesség és az igazságosság alkotta a tökéletesség alapját. A Biblia annyival haladja meg a görög humanizmust, hogy az erényeket nem az ember és az ember tökéletességének szempontjából, hanem az Isten és az ő emberre vonatkozó nézőpontjából vizsgálja. A Biblia erényes embere igaz, azaz vallásosember. Istenfélelem, istenszeretet és alázatosság jellemzi az ilyen embert. Az Újszövetség az életszentségről, Szent Pál pedig a hit-remény-szeretet hármasságáról beszél.

A történeti áttekintés az első századoktól napjainkig folytatódik. Helyet kapnak itt az első keresztény gondolkodók, valamint a leginkább meghatározóak is: Szent Ambrus, Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás. Ez utóbbi rendszerének továbbélő tanítása sokáig meghatározó volt: "A sarkalatos erények olyan stabilitást, olyan minőséget adnak az embernek, mely által a természetfölötti szeretet képes élni, s így halad előre a tökéletességben, míg eléri végső célját, az örök boldogságot. S minden erkölcsi erény a négy sarkalatos erény sajátos megnyilvánulási formája." A humanizmus, majd a felvilágosodás ezt a rendszert módosította, amikor beemelte a hazafiság erényét a közgondolkodásba.

A mai szemlélet az elkülönült erények helyett inkább egységben szeretné látni az embert, s felismeri, hogy az egyes erények önmagukban torzulhatnak. Ha például a bátorságot nem egészíti ki az okosság és a szeretet, fanatizmussá válhat. S ugyanilyen fontos a közösségi szempont: "Az ember önmagát Krisztusban tudja megvalósítani, ha másokért cselekszik."

A kötet harmadik része a négy sarkalatos erényt veszi sorra, kiegészítve az alázat erényével, s ezek eredetét, a róluk való gondolkodás változásait vizsgálja egyenként, megkapó alapossággal.

Bár a könyv valójában egyetemi jegyzet, mégsem csak a hallgatók forgathatják haszonnal. Hiszen mindenki egyetérthet a szerző végkövetkeztetésével: "Nincs sürgetőbb feladat, mint visszaadni az erény értékét korunk emberének." (Tarjányi Zoltán: Az erkölcsi erények, Morálteológia III. - Szent István Társulat, 2004.)

Balázs István

Titkos könyv

Czakó Gábor új könyve - útikönyv. Benső utazások tapasztalatairól szól. Beszélhetnénk misztikus utazásokról, ha ez a titokzatos szó nem terelné el figyelmünket arról, hogy a misztikánál semmi sem egyszerűbb. Tapasztalat. Az egyetlen tapasztalati tudomány. Képes föltárni a szent könyveket és a lelkünket. Bárki utána járhat. A tartalomból: Jézus otthona; Jézus-ima; Egy titkos könyv, Miatyánk; Álom.

(Czakó Gábor: Titkos könyv - Megrendelhető a 1038 Budapest, Templom u. 38. címen, ára 1800 forint)

Élet - erkölcs - jog

Egy hamis tanokkal és prófétákkal teli, erkölcstelen világban megbízható iránytű Az élet és a túlélés erkölcsi-jogi kérdései című könyv. A könyvben feldolgozott ismeretanyag rendkívül szerteágazó: jelentős görög kulturális alapra épülve a keresztény tanítások és a mai katolikus ismeretek mellett fellelhetők kínai, japán, afrikai és iszlám gondolatok. Önálló értéke a munkának Ferencz Antal bioetika-professzor előszava, amely további belső összefüggéseket láttat meg az olvasóval

A könyv - sok filozófiai munkától eltérően - "mérnöki" alkotás, a gondolatok rendszere rendkívül jó szerkezetben, világos, logikus felépítésben olvasható. Aki ismeri a mai társadalom filozófiai problémáit, annak számára természetes, hogy a szerzők gondolatmenete a szabad akarat tárgyalásával indul, és a jó fogalmán keresztül, az erényeken át jut el a jogig, részletesen elemezve a család lényegi szerepét és a kánonjog jelentőségét.

A könyv nem Isten létét bizonygatja, hanem azt bizonyítja, hogy aki el akar igazodni a világban, az természetes módon ráeszmél Isten létére. Nem erkölcsi prédikáció, hanem azt mutatja be, hogy a kiegyensúlyozott, boldog élet utáni vágy természetes következménye az erkölcs és az erények felismerése. A könyv egyrészt filozófiai okfejtés, másrészt a jogi gondolkodás megalapozása, a keresztény tanok ismertetése, a család védelme, az értékromboló tanok feltárása, és útmutatás az Istennek tetsző, boldog élethez.

És mindez kevesebb mint kétszáz oldalon! A komoly okfejtések mellett számtalan, a hétköznapok egyszerű gyakorlatában használható gondolat, példa és iránymutatás is található, elősegítve ezzel mindennapi döntéseinket. Emiatt a könyv mindenkinek íródott. Filozófusnak és polgárnak, papnak és családanyának, jogtörténésznek és munkásnak, hitetlennek és hívőnek - mindenkinek, aki keresi az élet és a mindennapok értelmét.

Csak azok ne olvassák el a könyvet, akik félnek gondolkodni! Azok számára veszélyes e mű, mert aki csak beleolvas e könyvbe, az már rá lesz kényszerítve arra, hogy gondolkozzon, keresse az élet értelmét, keresse a Teremtőt. (Birher Nándor - Szabó Adrien: Az élet és a túlélés erkölcsi-jogi kérdései - JEL Könyvkiadó, 2003)

Veress Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu