Sopron, a hűség városa

December a népszavazások hónapja, sorsdöntő kérdésekben döntenek és döntöttek a szavazásra jogosultak. Tekintsünk vissza, hogy mi történt ugyanebben a hónapban több mint nyolc évtizede. A Magyar Törvénytárban 1922. december 12-én jelent meg A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvénycikk, majd a Magyar Közlönyben a népszavazás nyolcvanadik évfordulóján, 2001. december 14-én hirdették ki a 244/2001. (XII. 14.) kormányrendeletet a Hűség Napjáról. Mindkét jogszabály ugyanarról az eseményről emlékezett meg az alábbi tartalommal.

A népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról

A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovátartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot. A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a magyar haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet. Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét, melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg:

1. § A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja.

2. § Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állíttassék fel.

3. § Sopron sz. kir. város címere a "civitas fidelissima" jeligével egészíttetik ki.

4. § E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, és végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.

A Hűség Napjáról

Az első világháborút lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot minden oldalról megcsonkította, s több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt. Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében is kiharcolták, hogy maguk dönthessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a között Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk községekkel együtt népszavazáson döntött hovatartozásáról. A magyar hazát választották. A város neve az eltelt évtizedek során összeforrott a hűséggel. A magyarok számára Sopron és a hűség egyet jelentenek. Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és a "civitas fidelissima", a "leghűségesebb város" címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel címerében. A népszavazás örök jelképpé vált minden magyar szemében, mert vállalta a történelmi múltat, és megmutatta a jövőbe vezető utat. A népszavazás óta eltelt nyolcvan küzdelmes esztendő után valóra váltak az akkori soproniak szép reményei. Sopron ma az ország ígéretesen fejlődő települései közé tartozik. A Kormány, tekintettel a népszavazás történelmi jelentőségére, a következő rendeletet alkotja:

1. § A Kormány az 1921. évi soproni népszavazás emlékére, a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja.

2. § A Kormány felhívja az állami szerveket, az önkormányzatokat, az egyházakat, az iskolákat, valamint a civil szervezeteket, hogy ezentúl a Hűség Napján országszerte méltó módon emlékezzenek meg Sopron népének helytállásáról.

3. § A Kormány a Hűség Napja tiszteletére a leghűségesebb városnak szökőkutat adományoz, a népszavazáson részt vett községekben pedig méltó emlék állításáról gondoskodik.

4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A 2004. december 5-i szavazás előtt emlékezzünk, s jusson eszünkbe Pál apostol levele: "De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény." (Gal 5, 22-23)

Bóka Zsolt

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu