A tisztaság példája

Százötven éve hirdették ki a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját

1854. december 8-án IX. Piusz pápa ünnepélyesen kihirdette a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatását, mely arra utal, hogy a Szent Szűz fogantatása első pillanatától, Krisztus érdemeire való tekintettel, mentes volt az áteredő bűntől és annak minden hatásától.

Az évforduló évében páratlan módon utal az adventi Szeplőtelen Fogantatás ünnepe az Isten szándéka szerinti szent életre való meghívásra és annak végső beteljesedésére. A "szeplőtelen fogantatás" kifejezést meg kell világítani, mert sokan Krisztus Mária általi szűzi fogantatására gondolnak. Ezért fontos annak a megállapítása, hogy a hittétel Isten bűn fölötti győzelmét adja tudtul, melyet Jézus Krisztus által vitt végbe.

Talán a "kegyelemmel teljes" megnevezés sokkal jobban érthető. Ezzel Gábor főangyal szólítja meg a názáreti Máriát. Lukács evangélista itt tudatosan a hívő tanítvány példaképeként állítja be Máriát, aki elfogadja Isten hívását. Ő a kegyelemmel átjárt, végidőkbeli Sion leánya. Benne olyan állandó életállapot alakult ki, melyet Isten beavatkozása vitt végbe.

A Szeplőtelen Fogantatás elsősorban Isten szeretetének a győzelme, mely nem hátrál meg az emberek ellenállása és bűnei miatt, hanem talál lehetőséget és alkalmat terveinek megvalósítására. A kinyilatkoztatás egészét tekintve elmondhatjuk, hogy az úgynevezett "ősevangéliumtól" kezdve - amikor az Úristen a Teremtés könyve első lapjain tudtul adja, hogy "az aszszony széttiporja a kígyó fejét"-, a pátriárkákon át egészen a próféták és a királyok jövendöléséig, a Szeplőtelen Fogantatás, mint a tiszta emberség megnyilvánulása, Isten üdvözítő tervében végig jelen volt. Mária ezért az "egészen szép", a Nap teljes fénye, az Atya ragyogásának tükröződése, az Istenhez és az ő eredeti elgondolásához leginkább hasonló és legközelebb álló teremtmény. Az ő végérvényes "igenje" Isten tervére és az Istenre hagyatkozó engedelmessége a kegyelem műve. Ahogy nem véletlen az angyal megszólítása: "Üdvözlégy kegyelemmel teljes!", nem volt véletlen Mária válasza sem: "Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint." Mária magatartása a szív fiatalságát és az eljövendő dolgok hűséges várását jelenti. Benne az Istennel való együttműködés tökéletes mintáját láthatjuk.

A dogma másfél évszázados kihirdetése Krisztus mai követőit is megszólítja, mert Isten bennünket is olyannak szeretne látni, mint Máriát, a kegyelemmel teljest. Szent Pál apostol valami hasonlóra buzdítja az efezusi híveket: "Isten Krisztusban minket is kiválasztott a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk, hogy magasztaljuk felséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket." Ugyanaz a kegyelmi adomány vár tehát ránk is, amelyet Mária elfogadott és amelyre élete szentségével és tisztaságával válaszolt.

1858-ban, négy évvel az ünnepélyes pápai kijelentés után a lourdes-i jelenések mintegy megerősítették a dogma tanítását: Szűz Mária az áteredő bűn minden foltjától mentes volt. A tizennégy éves Bernadettnek többször megjelenő "gyönyörű asszony" a rózsafüzér imádkozására szólított fel, azért, hogy az emberek változtassák meg életüket és fogadják be Istent a szívükbe. Ez a "fehér ruhás asszony" az egyik jelenés alkalmával így mutatkozott be: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás." Az ünnepélyes évforduló azt az örömhírt közvetíti felénk, hogy Máriát követve és az ő közbenjárását kérve elnyerhetjük az Isten által számunkra is megadott kegyelmet, még ebben a bűntől megsebzett világban is, Krisztus üdvözítő művébe vetett hittel, hogy Isten tiszta, szeplőtelen gyermekei legyünk.

Kránitz Mihály

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu