|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A két Európa nem ugyanaz Szent István múltja tiszta a magyar nép előtt. Egyetlen "átvilágításra" gondolt gyakran, amelyre az istenfélelem indította. A róla szóló nagyobbik legendában azt olvassuk: mindig úgy viselte magát, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna.
Országunk hasonló választás előtt áll, mint ezer évvel ezelőtt, de akkor a keresztény Európába, ma az Európai Unióba szeretnénk felvételt nyerni. A két világ azonban alapvetően különbözik egymástól. Nemcsak azért, mert az akkori Európa fiatalkorát élte - hanem más cél vezérelte a Szent István korabeli és a mai Európát. Az első ezredfordulón minden hibája mellett a korabeli Európa eszménye Szent Ágoston politikai gondolkodást is felölelő művének, a Civitas Deinek, az Isten városának megvalósítása volt. A mai egyesült Európa igazi célja a jólét, és bár alapítói mélyen elkötelezett keresztény emberek voltak, mára csak gazdasági közösséggé vált, ahol megfeledkeztek a keresztény gyökerekről. Erre Szentatyánk sokszorosan felhívta Európa vezetőinek figyelmét. A történelem tanulsága: ahol elhanyagolják a hit- és erkölcsi alapokat, ott a gazdaság rendre összeomlik. Szent István király az évi megemlékezésen túl legtöbbször akkor jut eszünkbe, ha országunkat veszély fenyegeti, vagy népünk életében valami betegség támad. Most belső betegségünk teszi tönkre életünket. Régi bűnünk a viszálykodás, a pártoskodás és a széthúzás. (Részletek Bábel Balázs érsek kalocsai Szent István-napi beszédéből)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|