|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Új boldogok II. János Pál pápa hárommillió hívő jelenlétében boldoggá avatott négy személyt, Felinski Félix Zsigmond varsói érseket (1822-1895), Jan Balicki atyát (1869-1948), Jan Beyzym jezsuita szerzetest (1850-1912) és Sancja Szymkowiak szerzetes nővért (1910-1942). Boldog Felinski Félix Zsigmond érsek kitűnt a lengyel nemzet szabadsága védelmében. Erre van ma is szükség - mutatott rá a pápa -, amikor különféle erők a szabadság hamis ideológiájától vezettetve meg akarják maguknak szerezni ezt a földet. Amikor a liberalizmus, az igazság és felelősség nélküli szabadság hangos propagandája erősödik Lengyelországban is, az egyház lelkipásztorai nem tehetik meg, hogy ne hirdessék a szabadság egyetlen és csalhatatlan filozófiáját, amely Krisztus keresztjének igazsága. A szabadságnak ez a filozófiája strukturálisan kapcsolódik a lengyel nemzet történelméhez. Boldog Jan Beyzym atya életszentségéről szólva a pápa rámutatott: a távoli Madagaszkárba ment, hogy ott Krisztus szeretetétől indíttatva életét a leprásoknak szentelje. Éjjel-nappal szolgálta azokat, akiket a társadalom peremére szorítottak. Az elhagyatott és lenézett embereket szolgáló irgalmas tetteivel rendkívüli tanúságot tett, amelynek visszhangja eljutott egész Lengyelországba, és a külföldön élő lengyelek körébe. Gyűjtést rendeztek, hogy a Czestochowai Szűzanya nevét viselő kórházat építsenek, amely ma is működik. Ennek a műnek az egyik előmozdítója volt Szent Albert testvér. Az irgalmas szolgálat jellemezte Boldog Jan Balicki atya életét is. A betegeknek és szegényeknek nyújtott segítségen túl rendkívüli energiával tett eleget a gyónás szentsége kiszolgáltatásának. A Szentatya arra buzdította a papokat és a szeminaristákat, hogy ne feledjék el azt a nagy felelősséget, ami rájuk hárul, amikor az isteni irgalmat közvetítik híveiknek. Végül a pápa Boldog Sancja Szymkowiak szerzetesnő élethivatását vázolta fel. A "szeráfi nővér" családjában megtanulta Jézus szent szívének buzgó szeretetét. A szegényeket először mint a Mária Társulat és a Szent Vince Irgalmas Társulat tagjaként szolgálta, majd a szerzetesi hivatást választotta. A náci megszállás idején, a legnehezebb időkben életét teljes egészében a szegényeknek szentelte, hivatását az isteni irgalom ajándékának tekintette.(VR.MK)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|