Az új tanév kezdetén

A Győri Egyházmegyében

tíz oktatási intézmény van. Ezek között Győrben fenntartunk egy egyetemi kollégiumot, ahol idén először lányok is helyet kapnak. Az intézmény szakkollégiumként működik, igen jó kapcsolatban a Széchenyi István Egyetemmel. Az egyetem egyébként az Egyetemi Lelkészségnek is biztosított helyet a campusban, így a fiatalok könnyebben elérhetik. Ez a jó kapcsolat az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával is kiépült.

Két önálló óvodánk van: a kisebbik Sopronban, a Lővérekben, a nagyobbik Mosonmagyaróváron. Sopronban helyhiány miatt sajnos nem tudunk minden jelentkezőt felvenni, bővíteni kellene.

Általános iskolánk van Sopronban, Kapuváron és Szanyban. Ez utóbbi az egyetlen iskolánk, amely nem városban működik. A környező kis falvakból is sokan iratkoztak ide, két első osztályt indíthattunk az idén. A roma tanulók az iskola megbecsült tagjai , akik mindenben tevékenyen és sikeresen vesznek részt. Szüleik érdeklődéssel figyelik és támogatják az iskola munkáját.

Négy többcélú intézményünk is van: a soproni általános iskolában és kollégiumban kétféle gimnázium és kollégium működik, összesen körülbelül 900 diákkal. Csornán és Komáromban katolikus óvoda és általános iskola működik.

Győrben a Prohászka Ottokár Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában pedig kétféle gimnázium, szakiskola és kollégium is üzemel.

A 2003 szeptemberétől kezdődő tanévben Sopronban egy egyetemi kollégiumot tervezünk indítani.

Az egyházmegyéhez tartozik a győri Apor Vilmos Iskolaközpont is, amelynek fenntartói a Mária Iskolatestvérek.

Az egyházmegye területén működik a győri bencés és a mosonmagyaróvári piarista iskola.

Új komáromi óvodánk két csoporttal indul, a csornai óvoda száznegyven személyesre, a Prohászka-iskoláé pedig hatvan hellyel bővült, a középiskola kollégiuma pedig huszonöt hellyel.

Így egyházmegyénkben a katolikus iskolák kiépítése gyakorlatilag befejeződött.

Iskoláink tanári kara az elmúlt tíz évben jelentős mértékben átalakult, ma már azok vannak többségben, akik tudatosan vállalják az intézmények katolikus jellegét.

Az iskolák üzemeltetésének anyagi feltételei eddig adottak voltak. Természetesen ez csak a működtetésre értendő. Ha festés, felújítás, kazáncsere stb. vált szükségessé, azt már az egyházmegyének kellett vállalni.

Reméljük, hogy az új tanévben is ugyanazt az állami (normatív) támogatást kapjuk meg, amit az állami vagy önkormányzati iskolák kapnak.

Mivel iskoláink óriási személyi és anyagi áldozatot kívánnak meg az egyházmegyétől, sokszor felvetik a kérdést: megéri-e? Erre csak egy válasz lehetséges: igen! Ugyanis egyházi iskoláink elsőrendűen az egyház élő központjai, ahol fiataljaink szinte "belenőnek" az egyházba, annak élő közösségébe.

Pápai Lajos püspök

A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegyében

Beszélgetés Bosák Nándor püspökkel

A keresztény oktató-nevelő munka az utóbbi években sokat fejlődött. Az Ön egyházmegyéjében megfelelő számú intézmény áll-e a keresztény nevelés szolgálatában?

- Egyházmegyénkben három városban működnek katolikus iskolák. Kisvárdán közgazdasági szakközépiskola, kollégium és óvoda van, amely igen keresett intézmény, a szakmai terület miatt rendszeres a túljelentkezés, itt ezer növendék van. Nyíregyházán a nyolcosztályos gimnáziumban és kollégiumban körülbelül 500 gyermek tanul. A szegény iskolanővérek által vezetett debreceni Svetits Intézetben az óvodától az egyetemi kollégiumig több intézmény is működik. A Szent József Gimnázium és Kollégium szintén ebben a városban található. A hajdúdorogi görög katolikus szakközépiskola szintén nyitva áll a római katolikus diákok számára.

Az iskolákban mindenütt csökken a gyermeklétszám. Ezt a helyzetet figyelembe véve most a meglévő intézmények minőségi megerősítésére törekszünk.

A katolikus oktatás jövője a világi pedagógusok kezében van. Képesek ők a hit autentikus átadására?

- A rendszerváltás után sok pedagógus került iskoláinkba, de nem elég. Bizonyos értelemben meg kellett alkudni azzal, hogy olyan emberek is vállaljanak munkát, akik akkor is elfogadják az egyház irányelveit, az iskola szellemiségét, ha nem vallásos gondolkodásúak. Ha valaki emberi-pedagógiai tulajdonságaiban megbízható, akkor segíti az egyházi nevelést. Az egyháznak fontos feladata, hogy keresztény elkötelezettségű tanárokat képezzen, akik meg tudnak felelni az elvárásoknak.

A piarista rendnek régen volt gimnáziuma Debrecenben. A Szent József Gimnázium megalakulásakor, 1996-ban bíztak abban, hogy viszszatérnek a piaristák.

- A háború előtt az ország egyik legnagyobb, híres piarista gimnáziuma működött Debrecenben. A rendszerváltás után megnőtt az igény a fiúgimnázium iránt. A piarista rend az ország különböző részein nagyon sok kötelezettséget vállalt, így emberhiányra hivatkozva nem vette át ezt az iskolát. A rend vezetőivel megegyeztünk, hogy amennyiben újabb iskola átvételére vállalkozhatnak, az a debreceni lesz.

Az egyházmegye területén működő katolikus intézmények között milyen a kapcsolat, vannak-e szervezett találkozások, közös rendezvények?

- A nyíregyházi Szent Imre Gimnázium volt a kezdeményezője egy évenkénti nagy találkozónak, amelyen a régióban lévő egyházi iskolák, reformátusok, görög és római katolikusok egyaránt részt vesznek. Ezeket a napokat mindig más intézmény szervezi. Az a cél, hogy az egyházi iskolákban tanulók és nevelők egymástól tanuljanak, illetve erősítsék az egyházi iskolák öntudatát, hitelét a világ felé.

A püspöki kar "Jót tenni jó" címmel programot hirdetett, elsősorban a nehezebb körülmények között élő gyermekekért. Az iskolákban elindult-e valamilyen kezdeményezés a program megvalósítására?

- Az iskolások számára nagyböjtre szerveztünk programot. Tavasszal nemcsak az egyházi iskolákban, hanem a hittanos gyerekek bevonásával is gyűjtés indult az erdélyi árva gyerekek javára. Voltak plébániák, ahol ez nagyon szépen működött. Egyébként minden iskolában van olyan program, lehetőség, amely segítséget ad a nehezebb anyagi körülmények között élő és a határon túl tanulóknak.

A katolikus iskolákon kívüli hitoktatás hogyan folyik az egyházmegyében?

- A hitoktatók száma elegendő. A falvakban általában magas a részvétel, a városi iskolákban alacsony. A hitoktatás jelenleg fakultatív, nem része a rendes iskolai tanmenetnek, ez nehézséget okoz. Így nem lehet biztosítani a szervezett, összeszedett irányítást a hitoktatók munkája számára. A minőségi munkát ezek a külső körülmények akadályozzák. Ebből következik, hogy a hitoktatás nem olyan hatékony, mint amilyennek lennie kellene.

Kovács Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu