Ezentúl más szemmel nézünk egymásra

A zugligeti Szent Család-plébánia egyhetes közösségépítő nyári táborát 560 fő részvételével augusztusban Tatán rendezték meg. 120 család apraja-nagyja és az egyházközség lelkipásztorai az esős napok alatt is sok kegyelemben részesültek. Sok éve szerveznek hittantáborokat és lelkigyakorlatokat, de ez volt az "összplébániai" táborozásuk.

Két évvel ezelőtt egyházközségi zsinatot tartottunk, amelyen a közösség helyzetével kapcsolatban számos frappáns megfogalmazás született, de azt követően annál kevesebb konkrét cselekvés. Talán éppen az átütő erejű közösségi élmény hiányzott.

Sokáig tervezgettük a tábor lelki, sport-, kulturális, valamint kézműves programjait és a kirándulásokat. Ma már tudjuk, hogy túlságosan bonyolult és túlzsúfolt tervet állítottunk össze, de Isten egyetlen mozdulattal egyszerűvé tette a bonyolultat: két napig egyik zápor követte a másikat, és arra kényszerített bennünket, hogy legyünk együtt, legyünk egyszerűbbek, és engedjük el a tervek egy részét. Ahogyan plébánosunk megállapította: Isten, aki meghívott bennünket, aki egy éven keresztül bátorított és segített a felkészülésben, látta és értékelte az erőfeszítéseinket, majd átvette a tábor vezetését.

A tábor szíve az általunk berendezett kápolna volt. Itt énekeltük el közösen reggelenként és esténként a zsolozsmát, ide tértünk be időről időre megpihenni és feltöltődni.

Hogy mi az, amiben leginkább a mélyre eveztünk? Minden bizonnyal a kiengesztelődés szentségének csodálatos ajándéka. A harmadik naptól kezdve papjaink mindegyike napi 3-4 órát gyóntatott. Így készültek fel közösségünk tagjai a péntek esti szertartásra a gyertyákkal kivilágított tatai Kálvária-domb sziklafala tövében, ahol minden családfő átvette a húsvéti gyertyáról a kiengesztelődés lángját, hogy továbbadja a családjának, és valamennyien együtt - az egyedülállók a gyertya körül állva - megosztottuk egymással a kiengesztelődés szavait és gesztusait. Ez volt a tábor lelki csúcspontja, amely örökre emlékezetünkbe vésődött.

Kapcsolatok szövődtek a különböző korosztályok között, megismertünk nagyszülőket, akiknek unokáival már régóta jó barátságban voltunk, egyedülállók kapcsolódhattak be családok életébe. Mindez soha nem történt volna meg a tábor nélkül.

A tábor korántsem volt tökéletes. Nem tudtunk mindenkire egyformán figyelni, hibákat követtünk el, de tanultunk belőlük. A résztvevők egyöntetűen várják a folytatást, amely csak közös erővel valósulhat meg. Egy biztos: más szemmel nézünk egymásra, mint eddig.

L. M.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu