KFOR-zarándoklat a leendő szent kegyhelyére

2002. augusztus 15-én 8 óra 30 perckor a Koszovó-Macedónia határtól néhány kilométerre, egy 700-1000 méter magas hegyektől körülvett völgyben mintegy hétszáz KFOR-katona áll menetkész állapotban, fegyverrel és zászlókkal felszerelve. Az idegenlégió tábori lelkésze imádkozott a "feladat sikeres végrehajtásáért", majd elindultak a csapatok, külön-külön amerikaiak, angolok, írek, franciák, spanyolok, olaszok, svájciak, belgák, németek, osztrákok, románok, lengyelek... és mi magyarok is tizenöten.

A cél egy kicsi település, melyet Letnicának hívnak, és az említett völgyben lévő kiindulási ponttól alig két kilométerre található. Bár mindenki láthatta az errefelé oly ritka útjelző táblát, nem csodálkozott senki, hogy nem a jelzett aszfaltúton, hanem egy kissé más irányba indultunk. Egy földúton kezdtünk el menni, igaz, csak rövid ideig, mert erről is letértünk egy rétre, majd vagy tucatszor átkeltünk egy gyors folyású patakon. Közben úgy érezték sokan, hogy talán egy kissé gyorsan menetelünk. De megszakította az ilyetén való gondolkodást egy meredek domb (hegy?) látványa, és az is, hogy a KFOR-csapat elején menetelő francia katonák már majdnem a domb tetején voltak, és a nagy távolságtól nagyon kicsire zsugorodtak. Tehát hegy volt ez a domb! Aztán mindenki megmászta a meredek hegyet, nagyon rövid pihenő, gyönyörködés a látványban, a lenyűgözően szép szomszédos hegyekben, és újabb menet, majd a nyolc kilométeres út végén szintén egy dombra értünk, és megláttuk a pár száz méterre elterülő kis falut, Letnicát és a "feladat" végcélját, egy templomot, a Skopje- prizreni Egyházmegye egyik búcsújáró helyének kegytemplomát.

Mert ez a kissé erőltetett menet nem volt más, mint a KFOR-katonák zarándoklata a Mennyekbe felvett Szűzanya ünnepén. M. Valentin altábornagy, a KFOR francia parancsnokának elgondolása volt, hogy most, a KFOR fennállása óta először a katonák is vegyenek részt ezen a zarándoklaton.

Rövid pihenő és felfrissülés után az egyes nemzetek tábori lelkészei miseingbe és stólába öltözve a menetet vezető kereszt köré gyűltek. Elénekeltük a Salve Reginát, majd elindultunk a kegytemplom felé, egy ismert lourdes-i éneket énekelve: Ave, Ave, Ave Maria.

Így értünk be a faluba és a templomkertben kialakított tábori oltárhoz, ahol a több száz katonát több ezer albán és horvát hívő nagy tapssal fogadta. (Koszovóban mintegy 65 ezer albán és 1500 horvát nemzetiségű katolikus él.) A 11 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Mark Sopi megyéspüspök volt, vele koncelebrált 17 egyházmegyés pap és a KFOR 21 tábori lelkésze. A szentmise homíliájában a püspök köszönetet mondott a KFOR megjelent parancsnokának és a katonáknak, hogy eljöttek és együtt imádkoztak a Béke Királynőjének pártfogásáért, Koszovó békéjéért. Külön és többször köszönetet mondott a KFOR 1999 óta megtett tevékenységéért, béketeremtő és békét fenntartó szolgálatáért. Beszédében kiemelte még, hogy (az albán származású) Teréz anya fiatal korában többször járt e kegyhelyen, és a hagyomány úgy tartja, itt érlelődött meg szívében missziós küldetésének gondolata.

Közel tízezer hívő volt jelen, hogy imádkozzon e megsebzett térségben élőkért, az oly könnyen kibillenthető béke megőrzésének ápolásáért, a lassan múló fájdalmak enyhítéséért.

Koszovó, 2002. augusztus 16-án

Berta Tibor őrnagy, tábori lelkész

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu