|
Köszöntjük papjainkat, szerzeteseinket! Csanád Béla Kenyér és bor A kenyér és bor a világ legegyszerűbb dolgai, de az élet alázatos fényeit hordozzák szüntelen. A Kenyér és a Bor a Lélek, a Szeretet tanúságai, hogy mi is megtöressünk, s Krisztusban életünk étel-ital legyen. Sík Sándor Misék Ó nyárelő sokünnepi hava, Papszentelések édes évszaka! Évforduló minden vasárnap. S az öreg pap, kit kézvezetni várnak Fölkent fiak, barátok, unokák: Vállán érzi az Apostol kezét. Ó páratlan primiciák! Ezüstmisék, aranymisék! Első mise! Te zsenge nász! Megérkezés s elindulás. Koszorú, min a tövisek is rózsák, Egy percben átélt örökkévalóság. Kelyhedre vár a bárány és a farkas, A még nem-született csodák. Hozd a kenyeret, prédikálj, ne hallgass! Ó egyetlen, örökös ifjúság. Ezüstmise, férfiak ünnepe! Eljárt az élet forró közepe, Sürög az ember, korhamvazta fővel, A munkából is ima lesz idővel. Haszontalan szolgák vagyunk: A szerelemből megmaradt a hűség; Ezüst hajakkal Téged szomjazunk, Ezüst igazság, ezüst egyszerűség. Aranyos alkony: aranyáldozat! Dús délutánra hűs napáldozat. Reszket a kéz, a fáradt szív is reszket, De tartja még és emeli a Kelyhet. Ami közel volt, milyen messze van! És ami messze volt, milyen közel! Ennyi telt tőlem, -- te tudod, Uram, Öreg szolgádat most bocsássad el!
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|