|
Kunszery Gyula Költői levél Ortutay Gyulához (Az Új Ember 1947. április 6-i számából.) Miniszter Úr, Kedves Barátom! engedd meg, hogy magázzalak, oly nagy köztünk a rangkülönbség; gerinces Ön, s én ázalag. Ön mondá, hogy már készülőben egy újabb törvénytervezet, mely minket a fakultativos hitoktatáshoz elvezet; s Ön ezt helyesli, hirdetvén, hogy a lelkiismeret szabad. (Ez alapon Rousseau törölné az összes többi tárgyakat!) Henrik királynak büszke trónért Páris megért egy szentmisét, de bársonyszék és szabad hittan hát sem éppen semmiség! Magyar műveltség vallás nélkül? Miniszter Úr, nevetni kell, hiszen az egész kultúránkat a keresztkútnál kezdtük el. Az első kedves gügyögésünk a mély hitünkről mond regét, az "ysa pur es chomov vogmuc" s a königsbergi töredék, a példázatok, szép legendák, a siralmak és himnuszok... S Balassi két szerelmi dal közt bűnbánatos zsoltárt susog. Aztán a magyar szellem-élet Tovább a hit körül forog, Erről vitáznak szenvedéllyel Pázmány s a prédikátorok, Zrínyink hatalmas époszához a Szent Szűztől kér ihletet, s egy délceg bécsi gárda-hadnagy a vallásról bölcselkedett; s törékeny testtel, rossz tüdővel, amely tipol, liheg, zihál, a lélek halhatatlanságát hirdette jó Vitéz Mihály; majd Berzsenyi az Istenséghez zengett fohászos háladalt, és Kölcsey meg úgy könyörgött, hogy "Isten áldd meg a magyart!" És Arany János azt kívánta, - Ez nem hazugság, nem rege, - hogy kis kacsóit összetéve imádkozzék a gyermeke. De hallgassuk meg tán Petőfit, a Szabadságnak dalnokát: az Istenünkre esketett fel, hogy nem leszünk rabok tovább. Hitünknek ősi lombos fáját nem érte semmi hervadás: tragédiáját Úr szavával fejezte be a nagy Madách. Aranykötésű imakönyvről dalolt Reviczky boldogan, s az Illés tüzes szekerével Adynk az ég felé rohan. Itt minden művész, mint Jákob az angyalokkal vív tusát, hadd említsem csak Liszt miséit és Munkácsynak Krisztusát... Hát mindezért bizony honunkban Tompult az agy, fakult a szív, Ha vallásunknak oktatása csak amolyan fakultatív. Magyar kultúra vallás nélkül ott lenne, hol a mádi jó izrélita. - Miniszter Uram Önt várja már a rádió. Addio! Ortutay Gyula miniszterhez (aki közvetlen ezután a Magyar Rádió elnöke lett - erre utal az utolsó két sor) íródott Kunszery Gyula verses levele az iskolai hitoktatás fakultatívvá tételének idején. A "folytatás" ismert: végül évtizedekre szinte teljesen eltűnt a hitoktatás a magyar iskolákból, amelynek súlyos következményei máig érzékelhetők...
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|