Csillárok készítője

Akár Velence is lehetett inspirálója a balassagyarmati Lengyel Ottónak, aki a diktatúra elől Itáliába menekült, évekre. Huszonhárom esztendős volt, ismerte már édesapja "mesterfogásait"; a mindenesét az alkalmazott művészetben. Afféle művészlélek volt - mondja róla -, még hegedült is, tengerész szolgálatban állt az első világháborúban, esténként a hajó tatján húzta a nótákat, a végzetes Tinibus Unitis fedélzetén. A hadihajó elsüllyedt, páncélszekrényében apja hegedűjével. Nem volt akármilyen hangszer. Valahol Szmirna környékén találta a parton - fára dobva húrtalanul. Felhúroztatta. Egy olasz muzsikus-katonatársa (karmester) sok pénzt ígért érte, nem adta. Aztán megkérdezte, miért ígér annyit? - Nézzen csak bele a violin-nyíláson. Ezt olvasta: Antonio Stradivari in Cremona. (Vajon megvan-e a hajóroncs a tenger mélyén? A páncélszekrény?) Az apa gimnáziumot végzett, igazi palóc-tehetség volt s a fia is, a néprajz számára az a különös, eredeti személyiség - aki a naiv festők, jó versek-versezetek szerzői közé tartozik, csak éppen díszítőfestőként, aranyozóként, stukkó-lusztró mesterként, de főleg csillárok készítőjeként - mesterek nyomán. Ismerte Takács Józsefet, a "matyót", Sovák Károlytól aranyozást tanult, festést Nemcsics Antaltól. A háború utáni években sok megrongálódott templomi tárgyat újított fel, folyamatosan dolgozott, képeket mentett, az édesapjával.

Miért a csillárok?

A korom miatt is; itthon dolgozom, s bárhonnan vállalok rendelést - ha érkezik - templomok részéről. Legutóbb Balassagyarmatnak kettőt készítettem. A főplébániatemplomnak...

***

Egy időben írtunk gyertyakészítőkről, harangöntőkről, ezúttal csillárkészítőt ajánlunk, aranyozót. (A címe: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 75. Tel.: 06-35-311-067.)

(t.s.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu