|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Közelebb egymáshoz Újra átjárható a Mária Valéria híd Eltűnt a Dunából az utolsó II. világháborús mementó. A roncshíd helyett az emberek, a nemzetek közötti kapcsolatnak nemcsak jelképe, de valóságos eszközeként is ismét áll az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna-híd. A hídavatást sok ezren ünnepelték, s nemcsak a két város lakói. Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök október 11-én az utolsó kompjárattal kelt át a Dunán Esztergomból Párkányba, Günter Verheugen európai uniós bővítési biztos társaságában. A többi hazai vendég, köztük miniszterek, képviselők, a történelmi egyházak vezetői gyalog sétáltak át a párkányi hídfőhöz. "Ezen a hídon át is vezet út Európába, amelynek mindannyian részei vagyunk" - mondta az avatóünnepség megnyitóbeszédében Mikulás Dzurinda, s hozzátette: "Szlovákok és magyarok új, szilárd kapcsolatait jelképezi ez a híd." Orbán Viktor a remény, a hit erejeként értékelte, hogy ötödször is híd épülhetett a Dunának ezen a pontján. "Mi nem valaki ellen, hanem azért vagyunk magyarok, mert annak születtünk - mondta a magyar miniszterelnök -, s szeretnénk is megmaradni magyarnak." A miniszterelnökök beszédét Günter Verheugen szavai követték - az unió a hídépítés ötmilliárd forintos költségének felét biztosította -, majd a híd közepén átfeszített, szlovák és magyar nemzeti színekkel díszített szalaghoz vonultak a kormányzati és egyházi delegációk. Magyar és szlovák, zsidó, református, evangélikus és katolikus részről hangzott el áldás és könyörgés. Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke így imádkozott: "Krisztus, az Isten fia azért jött, hogy a világban szétszóródott embereket egy család közösségébe gyűjtse. Ennek a hídnak a megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a Duna két partján élő emberek, szlovákok és magyarok, Isten gondviselő tervei szerint egymással találkozzanak, kapcsolatokat építve testvéri közösséget alkossanak. Könyörögjünk az Úrhoz az új híd tervezőiért, kivitelezőiért, s mindazokért, akik munkásságukkal hozzájárultak annak megvalósulásához." Az imádságok sorát Jan Sokol nagyszombati érsek könyörgése, majd áldása zárta, ezután a két miniszterelnök átvágta a szalagot, és ezzel felavatta a hidat. Az ünnepség az esztergomi hídfőnél folytatódott, ahol a kormányküldöttségek tagjai megtekintették az egykori vámházban berendezett múzeumot, majd a két miniszterelnök leleplezte, Beer Miklós püspök megáldotta Szervatiusz Tibornak a hídfőnél felállított Hídoltalmazó Boldogasszony című alkotását. Az emelkedett hangulatot nem rontotta az erre az alkalomra született szirupos hídavató dal sem, a hamarosan felzengő Szózat hangjai feledtették ezt az epizódot. A hídról s történetéről is sok minden megtudható az esztergomi hídfőnél berendezett múzeumban. Talán még az is kiderülhet itt, miért emelték az új pilléreket öt méterrel magasabbra... Ami viszont már most is biztosan tudható: a valóban felemelő, érzelmeket igen, de politikai feszültséget nem ébresztő hídavató után érdemes elmenni Esztergomba, átkelni a Dunán. Lehetséges ez gyalog, kerékpárral, autóval, autóbusszal, kisteherautóval. Útlevelet egyelőre - mivel Verheugen úr csak 2004-re jósolta az érintett két ország EU-tagságát - vigyünk magunkkal! Sz. J.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|