|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Lapszél Fanyar narancs Ettem már finom, érett narancsot, amit Görögországban magam szakítottam le a fáról. Ennek ízével számban, hogyan is hihetném, hogy a magyar földön termett mediterrán csemege élvezetes lehet. Nem is térnék be érte sem gyümölcsös pavilonba, sem újságos bódéba. Sorsomat mégsem kerülhettem ki, mert egyik ismerősöm nemrég mutatott nekem egy idei számot az újság fajtából. Korábban, tíz évvel ezelőtt, a pápalátogatás táján történt ilyesmi velem. Félek leírni, hogy melyik keresztyén felekezet lelkésze, teológiai tanára (tudományos munkatársa?) írt az általam most megismert számba. Bizonyos M. Tamás. (Nomen est omen!) Arról bizonyára lesz véleménye másoknak is, hogy a szerző nem tud mit kezdeni a "kereszténység feliratú portékával" a "klerikus hordákkal", a "szexuálisan homonim katolikus klérussal", akik között - szerinte - bizonyos szexuális aberráció gyakoribb jelenség, mint bármelyik más társadalmi szubrégión belül. Van ebben a cikkben olyan rész is, amit igazán nehezemre esik leírni. Azt hiszem, nem tévedek, ha feltételezem, hogy az alkotmány is védi nemzeti szimbólumaink szentségét, közöttük a Szent Korona méltóságát. A Szent Jobb ugyan nincs ezek között, de ott él az ezeréves keresztény Magyarország többségének lelkében. Azért ennek gyalázatos megnevezése is sértő. Lássuk hát, mit enged meg magának M.T. Bizonyára a magyar millennium augusztus 15-i és 20-i (esztergomi és budapesti) felejthetetlenül szép záróünnepeire gondolva írta keserű undorral: ...kísérgetni lehet István király tetemcafatját, és soha nem használt tökfedőjét... Magamban dohogok, pedig üvölteni kéne. Valahogy így: Szent István király! Jóságos Jobbod nyújtsd ki reánk, kérünk / Szent koronáddal új ezeret érünk, / Hogyha kereszted, s imádságod vélünk...(Cantus Catolici 1651. - Hozsanna 295.) Varga János plébános
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|