|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Magyar számadás - Rómában Megnyílt a vatikáni magyar kiállítás - Mádl Ferencet fogadta a pápa Rómában a Vatikáni Múzeum különtermében október 9-től jövő év január 12-ig látogatható A magyar kereszténység ezer éve című reprezentatív kiállítás. A megnyitón részt vett a kiállítás fővédnöke, Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár, Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint - a harmadik fővédnök, Orbán Viktor miniszterelnök kényszerű távolmaradása miatt - Mádl Ferenc köztársasági elnök. A magyar államfőt a kiállítás megnyitásának délelőttjén húszperces magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa, majd Sodano bíboros államtitkár. Mádl Ferenc a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elmondta: felajánlotta Magyarország közvetítését a pápa és az orosz ortodox egyház vezetőjének a Szentszék által régen vágyott, de mindeddig meghiúsult találkozó elősegítésére. II. János Pál pápa tudatta: kész volna Magyarországon találkozni Alekszij pátriárkával. A Magyar Köztársaság elnöke arra kérte a pápát és Sodano bíborost is, hogy a Szentszék a jelenleginél jobban segítse a határon túli, kisebbségben élő magyarság anyanyelven való lelki gondozását és hitoktatását. A Szentatya nyitottnak mutatkozott a kérés teljesítése iránt. A Szentszék első ízben kíván lépéseket tenni annak érdekében, hogy a csángók magyar nyelvű istentiszteleten is részt vehessenek. Mádl Ferenc a sajtótájékoztató után a Római Magyar Akadémián díszebédet adott Sodano bíboros államtitkár tiszteletére, amelyen részt vettek az elnöki kíséret tagjai és a magyar püspöki kar Rómában tartózkodó képviselői is. Előünnepek Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartották a Szent Péter-bazilika altemplomában 1980-ban létesített magyar kápolna búcsúját. Paskai László bíboros vezetésével együtt misézett a püspöki kar több tagja, valamint több Rómában működő, illetve az ünnepre érkezett magyar pap. Részt vett a szentmisén Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter, Semjén Zsolt helyettes államtitkár, Tar Pál vatikáni nagykövet, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mellett a kiállítás szervezésében közreműködő számos szakember és kiküldött tudósító is. Seregély István érsek, a püspöki kar elnöke homíliájában arról beszélt, hogy István király után ezer évvel most nekünk kell vállalnunk népünk sorsának igazgatását. Ezt a senkire át nem ruházható feladatot mindannyiunknak a maga helyén, de ugyanazzal a Szent István-i felelősséggel kell vállalnunk.
A nemzet életét meghatározó istváni életmű egyik eleme volt, hogy Rómában, Szent Péter sírja közelében zarándokházat létesített, amely 1030-tól egészen 1776-ig fogadta az ide zarándokló magyarokat. Erre a ház mai utódjában, az 1967-ben felszentelt, Róma kertvárosi részén álló Szent István-ház kápolnájában szép, Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész által készített márványtábla emlékeztet. A táblát Rockenbauer Zoltán miniszter avatta fel, és Paskai László bíboros áldotta meg. Ruppert József, a római rendi központban dolgozó piarista szerzetes, a házat fenntartó alapítvány elnöke ismertette meg a házat a meghívott vendégekkel, és ajánlotta a Rómába látogató zarándokok figyelmébe.
Magunkat megmutatni A Vatikáni Múzeumban rendezett sajtótájékoztatón Francesco Buranelli igazgató elismeréssel szólt a magyar szervezők munkájáról, és elegánsnak minősítette az elkészült kiállítást. Spányi Antal püspök, a szervezőbizottság elnöke elmondta: a kiállítást a magyar egyház rendezte, de ez nem jöhetett volna létre az állam nagyvonalú anyagi támogatása és a NKÖM rendezvényszervező közhasznú társasága, a Hungarofest - Rubovszky Rita és munkatársai - szakszerű közreműködése nélkül. Baán László kulturális államtitkár szerint ez a kiállítás mintegy záróköve a magyar millenniumi ünnepségek sorának. Cséfalvay Pál, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a bemutatandó anyag válogatásakor a műtárgyak dokumentatív értéke volt az első szempont, mivel ezer év keresztény magyar történelmét és kultúráját kívánták bemutatni.
Levéltári ritkaságok (köztük a pannonhalmi és a tihanyi alapítólevél), kódexek (a Képes Krónika, Mátyás király missaléja), ötvösművészeti remekek (a Szent Korona másolata, a Suky-kehely) szakrális tárgyak (Bakócz Tamás miseruhája), festmények (Maulbertsch, Benczúr,Munkácsy, Kondor Béla alkotásai - középkori táblaképeink sajnos nagyon "kényesek", szállításuk túlságosan kockázatos lett volna), plasztikák, fotók és egy húszperces film együttesen tesznek tanúságot a magyarság kultúrájáról. Hogy látva lássanak Nem elkápráztatni akarjuk Rómát, hanem meg akarjuk mutatni magunkat. Európától kaptuk a kereszténységet, és a kereszténységgel együtt Európa legjobb hagyományait, amelyeket magunkévá éltünk és gazdagítani is tudtunk. A megfogatott talentumokról szól ez a számadás: nem ástuk el, amit kaptunk.
Az, hogy Európa számos nagyvárosa mellett most itt, a Vatikánban is reprezentatív kiállítás nyílt, európai elfogadottságunkat (is) mutatja. Elfogja az embert ugyanakkor egy kis idegenségérzet is a Vatikáni Múzeum aulájában a magyar kiállítás megnyitóján. Sodano bíboros olasz beszédét nem fordítják, akárcsak Paskai bíboros szintén olaszul elhangzó mondatait. A magyar köztársasági elnök rövid angol bevezető után magyarul beszél - hogy a jelenlévők felét kitevő magyarok is anyanyelvükön szólíttassanak. Az ő szavait saját tolmácsa fordítja olaszra. Így a hallgatóság másik fele is érti, ami elhangzik. "Egy népet jellemeznek a szövetségei is. A magyar történelem is szövetségek láncolata. Ebből egy bizonyult igazán tartósnak és megbízhatónak: a kereszténységgel kötött szövetség, amelynek jelképe és pecsétje a Szent Korona" - mondotta Mádl Ferenc. Geiger Görgy trombitaművész és Maros Éva hárfaművész mellett a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Sapszon Ferenc vezette Jubilate leánykara szerepelt az ünnepélyes megnyitón. A Szent Péter téren, a szerdai pápai kihallgatáson részt vett az a közel 90 magyar is, akik a kiállítás megnyitására érkeztek Rómába. A pápa a kihallgatáson magyar nyelven is köszöntötte a megjelenteket, majd a magyar kórus énekkel köszöntötte a Szentatyát. A kihallgatás végén Sapszon Ferenc karnagy a pápa elé járult és áldását kérte a budapesti Kodály Zoltán zenei iskola új épületére, melynek alapkőletételére a közelmúltban került sor. A delegáció nevében a II. János Pál elé járult magyar küldöttek ajándékokat adtak át a Szentatyának. Kipke Tamás Fényképek: Bókay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|