|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Márton Dénes atya elment Sokan lehettünk a tanítványai. Volt idő, mikor Hergenrőder Miklós atyával ketten hat-hétszáz hittanost neveltek Isten- és emberszeretetre. Emlékezetes gyermekmiséire örömmel mentünk, mert kérdezve-válaszolva, játékosan okított a hit igazságaira és az igazság követésére. Vidám, életszerető pap volt, aki egy dolgot vett halálos komolyan: a tudás és hit elválaszthatatlan egységét. Nem kedvelte a formális, gyermeteg vallásosságot. Kétkedést is ébresztő, vesébe látó kérdéseivel nevelt bennünket arra, hogy hitünk alapja a tudás, a meggyőződés szilárdsága legyen. Előfordult, hogy egy Kanadából jött vendég "prófétálását" szelíden hallgatta végig, majd csendesen megkérdezte: Mikor gyónt utoljára? Sosem felejtjük azokat az ünnepségeket a székesegyházban, melyeken nagy művészeink tolmácsolták a legnagyobb költők vallásos verseit. De csodálatosak voltak a vidéki egyházközségek általa szervezett zarándoklatai is a pécsi székesegyházba. Drága Dénes Atya, köszönjük! Tanítványai nevében: a Kellermayer testvérek
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|