Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Új gyümölcs, a papau

Van annak már vagy tíz éve, hogy cserebere útján néhány nagy, lapos, barna maghoz jutottunk, és csupán anynyit tudtunk róla, hogy ehető gyümölcsnek a magjai, és ez - állítólag - az indiánok földjéről származó jövevény nálunk is megterem szabadföldben. Ősszel tehát elvetettük cserépbe a papaumagokat (magyar nevén annónacserje, latin neve: Asimina triloba), és fél év múlva észrevettük, hogy a magok megmozdultak, és emelgették a földet.


Asimina triloba gyümölcse

A negyedik vagy az ötödik év tavaszán, még mielőtt a levelek kihajtottak volna, apró, kerek, gesztenyebarna képződmények gömbölyödtek az ágak mentén: a várva várt virágbimbók. Hamarosan harangvirág alakú, barnásvörös színű virágok népesítették be az ágakat. A szirmok mélyén helyezkedtek el az aranyszínű porzók. Izgatottan vártuk, vajon kötnek-e a virágok, lesz-e rajtuk termés, s ha igen, az vajon milyen lesz? Egy rövid száron, kocsányon három-négy, gyermekujjakhoz hasonló terméskezdemény jelent meg, majd az ujjak elkezdtek hízni és vastagodni. Őszre már mindegyikből hasas, ovális, burgonya méretű gyümölcs fejlődött. Újabb dilemma előtt álltunk: mikor tekinthető érettnek, azaz mikor kell szüretelni? A választ megadták a gyümölcsök: egyik reggel a földre pottyanva találtunk néhányat. Amikor benyomtuk a hamvaszöld gyümölcshéjat, puha volt, mint az érett őszibarack. Elő a fényképezőgépet, a nagy pillanatot meg kell örökíteni! Kettévágtunk egy gyümölcsöt, és előtűnt a sárgásfehér, banán állagú gyümölcshús. Még mielőtt megkóstoltuk volna, megcsapott aromás illata. Az íze nehezen meghatározható: némi ananász, őszibarack, szamóca, banán - mindegyikből egy kicsi.


... és virága

Az első termések óta már sokszor szüreteltünk fáinkról papau gyümölcsöket. Frissen fogyasztva a legfinomabb, de lehet belőle lekvárt is főzni vagy felkarikázva, cukorral meghintve tartósítani.

Az évek során kiderült - amit a szakirodalom is alátámaszt - hogy idehaza még nincs kártevője, ezért permetezésre nincs szükség. Laza homokos és középkötött talajban egyaránt jól fejlődik.

Lovas Katalin

(Lovas Gyula felvételei)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu