Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához

Hazánkba látogatott a verbita generális

Az Isteni Ige Társasága, vagyis a verbiták generálisa, Antonio Pernia szeptember 11. és 13. között hazánkba látogatott. Felkereste a magyar tartomány kőszegi anyaházát és a Budatétényben lévő Názáret Missziósházat, a Sapientia Szerzetesi Főiskolát, ahol számos magyar szerzetesnövendék között a verbiták is végzik teológiai tanulmányaikat. A tavaly felépült budatétényi házukban a generális tiszteletére adott ebéden a Fülöp-szigetek magyarországi nagykövet asszonya is megjelent.


A Fülöp-szigetekről származó szerzetes 1949-ben született, 1975-ben Manilában szentelték pappá, majd a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait. Teológiai tanárként működött hazája rendi főiskoláján, majd a verbiták ázsiai régiójának lett a koordinátora. 1994-ben vicegenerálissá, tavaly pedig a rend legfőbb elöljárójává választották.


Verbiták a Fülöp-szigeteki nagykövet asszonnyal

A missziós rendnek ő az első színes bőrű generálisa. Megválasztása a rend által az elmúlt évszázadban végzett sikeres munkát jelzi: a verbiták, köztük a magyar tartomány tagjai jelentős szerepet játszottak abban, hogy az egyház nagy növekedést ért meg, s ennek következtében ma már az egyház kétharmada az Európán kívüli országokban él.

A generális, aki első alkalommal jár Magyarországon, a rendtagokkal való megbeszélés során először is köszönetet mondott a magyar verbitáknak, hogy tartományuk tagjai közül soha egyetlenegy sem vált hűtlenné örökfogadalmához. A legnehezebb időkben is, itthon és a külföldi missziókban egyaránt hűség és nagy munkaszeretet jellemezte őket. Ez ritka ajándék. A generális a magyar tartomány jövőjét illetően optimista, annak ellenére, hogy ma még kevés fiatal hivatással dicsekedhetnek. A közel harminc idősebb rendtagon kívül jelenleg egy novíciusuk, öt ideiglenes fogadalmasuk, egy örökfogadalmas fiatal testvérük és egy idén nyáron szentelt újmisésük van. Budatétényi házukban rajtuk kívül egy fiatal lengyel rendtárs pap is él, aki már kiválóan beszéli nyelvünket, és jövőre két indonéz újmisés is érkezik hozzánk.

Magyar verbiták nagy számban tevékenykedtek a világmisszióban - Latin-Amerikában és Ázsiában - a kommunizmus idején is, amikor itthon a szerzetesrendek be voltak tiltva. Az utánpótlásról, illetve a folyamatosságról azonban nem gondoskodhattak. Az a sok áldozat, amit a magyar missziósok más népek megtérítéséért hoztak, eredményes volt, s most, amikor nekünk van szükségünk frissítésre, számíthatunk a világviszonylatban szépen fejlődő rend segítségére, a kereszténységet felvett népek missziós hivatást vállalt fiai személyében. Van valami nagyszerű ebben az igazán katolikus, azaz egyetemes "cserekereskedelemben".

Az 1875-ben Arnold Janssen német pap által Hollandiában alapított missziós rend ma a világ minden kontinensén, hatvanöt országban működik. Hatezer tagjukkal a legnépesebb férfi szerzetesrendek között ők foglalják el a hetedik helyet, de a kifejezetten missziós küldetésűek között a második legnagyobbnak számítanak (a keresztény iskolatestvérek után).

A világ verbita szempontból négy körzetre van osztva, melyek Európa, Afrika, Amerika és Ázsia/Óceánia. Legtöbb hivatásuk ma már a volt missziós országokból származik. Indonézia, India és a Fülöp-szigetek a nagy embertartalékuk. Európa nyugati feléből manapság alig kapnak utánpótlást, de szép számmal van hivatásuk Lengyelországban és Szlovákiában. Az amerikai kontinensen pedig az Egyesült Államokban, akiknek többsége érdekes módon szintén ázsiai, főleg vietnami származású. Lendületesen fejlődik továbbá a brazil, az argentin és a chilei rendtartományuk is.

Az a tény tehát, hogy egy rendnek, alapítása után 125 évvel mintha kimerülőben lennének európai utánpótlási csatornái, közel sem a véget jelenti. Csak új helyzetet, új súlypontokat, és a misszió szemléletének átalakulását. Ma már nagy számban nem Németországból, Hollandiából vagy Magyarországról érkeznek a verbiták a hagyományos missziós területekre, például Afrikába, hanem többek között Indonéziából, akik jelenleg több mint kétszázan dolgoznak Afrikában, de Európába is jut belőlük, amit hamarosan mi is megtapasztalhatunk.

"A hagyományos misszió-felfogás földrajzi szemléletű volt - mondta a generális. - Ma ezt egyre inkább felváltja egy új szemlélet, amely a missziós helyzetben lévő csoportokra összpontosít. Így válhatnak missziós munka alanyaivá például a menekültek, az elvándoroltak és a hittel kapcsolatukat vesztett rétegek, akár Magyarországon is - mondta Antonio Pernia generális. - De természetesen vannak még hagyományos értelemben vett missziós területek is, elsősorban Ázsiában."

Magyarország is missziós terület a verbita vezető szerint. - Olyan katolikusok között kell itt dolgoznunk, akik nem gyakorolják hitüket, akiknek nincs élő kapcsolatuk Istennel. A fiatalok körében, akik nem kaptak vallási műveltséget. Ilyen munka után várhatjuk, hogy nagyobb számban lesznek Magyarországon ismét hivatásaink - mondotta a generális.

A verbitáknál az a gyakorlat, hogy a noviciátus elvégzése után két év tengeren túli gyakorlatra küldik a fiatalokat. S ha akarják, ezt követően ott is folytathatják teológiai tanulmányaikat. A szentelésre hazajönnek, és utána ötéves időszakokra utazhatnak missziós munkára, amely meghosszabbítható. De maradhatnak hazájukban is.

A verbiták családja igazán nemzetközi. Az egyik, Fülöp-szigetekről a kilencvenes évek elején hazatért magyar atya mesélte, hogy valamelyik állomáshelyén tizenhét rendtagból álló közösségben élt, és mindannyian más nemzet fiai voltak. S egyként szolgálták Krisztus ügyét, igazán testvéri, de színes, sohasem unalmas közösséget alkotva.

Szerdahelyi Csongor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu