Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Az Olvasó írja

Búcsú a kántortól

Augusztus 23-án elhunyt Pálmonostor kántora, a 75 éves Magony Zoltán. 1952-től látta el községünkben a kántori szolgálatot. Sok esküvő, szentmise és keresztelés örömében osztozott, és megközelítőleg 2000 hívünket kísérte utolsó útjára a temetőbe. Őt pedig most a falu népe kísérte. Hétköznapi, augusztus 28-i temetési miséjén többek számára csak állóhely jutott a templomban, és a temetőbe is szinte mindnyájan továbbkísértük. Hét pap és négy kántor is eljött érte imádkozni a környékből, de a messzi dunántúli kolostorban lakó Gaszner Imre atya is eljött, aki a falu plébánosaként 31 évig szolgálta a híveket kántorával. Stein Ernő kanonok úr méltatta az elhunyt lelki példaadását és kántori buzgóságát. Helyi plébánosunk a hívek nevében is megköszönte szolgálatát az általa sokat énekelt búcsúztató rá alkalmazott szövegével:

"Megszűnt dobogni a szív, némult ajka hangot nem ád,

Nincs szó, érzés vagy gondolat leírni szívünk bánatát.

Az orgona most csendes lett, jó kántorunk, Isten veled,

Nyugodj békén, Isten veled!"

Az egyházközségi képviselők

Glattfelder tér Szegeden

Szegeden a millenniumi év ünnepségsorozatának keretében teret neveztek el Glattfelder Gyula püspökről - mintegy elégtételt nyújtva ezzel a csaknem ötven évig agyonhallgatott egyházi vezető emlékének. A tér korábban Komócsin Zoltán nevét viselte.


Glattfelder Gyula püspök egy családi legenda szerint nemcsak a kalocsai érsekségre volt esélyes, hanem - ellentétben a hivatalos életrajzírókkal - korábban a hercegprímási kinevezésre is. Csernoch János hercegprímás halála után XI. Pius pápa Glattfelder püspököt szándékozta hercegprímássá tenni. A Magyar Királyi Alkotmány szerint a hercegprímás kinevezésébe a mindenkori uralkodó (király) beleszólhatott, lévén a hercegprímás a Magyar Királyság harmadik közjogi méltósága. Horthy Miklós kormányzó állítólag szívesebben látott volna egy kevésbé "kemény" főpapot a magyar egyház élén, ezért tiltakozást jelentett be Glattfelder püspök személye ellen. (A kormányzó személyesen ismerte a püspököt.) A pápa elállt Glattfelder püspök kinevezésétől, és Serédi Jusztiniánt jelölte, aki ellen nem merült fel kifogás. Ő egy csendes, tudós ember volt. Tény azonban, hogy valahányszor a püspöki kar nevében valahol "szólni kellett", általában Glattfelder püspök volt a hangadó, a nyilatkozó. A hercegprímás inkább háttérben maradt.

Dr. Hutter Károly, Gyula

A szépséget kell felmutatnunk

A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége augusztus 25-én lelkinapra gyűlt össze Budapesten az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban. Több mint háromszáz édesanya jött el Sopron, Pécs, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Vác, Pilisborosjenő, Szolnok, Debrecen, Gyöngyös, Eger, Szilvásvárad, Nyíregyháza, Felsőszentmárton, Rákoscsaba és több budapesti kerület küldötteként.

A terézvárosi templom plébánosa, Christ György köszöntötte nagy szeretettel közösségünket, lelki vezetőnkkel, Róna Gábor jezsuita atyával együtt. Közösen elimádkoztuk a dicsőséges szentolvasót, tizedenként más-más édesanya vezetésével. Majd szentségkitétel és szentségimádási óra következett, szintén az édesanyák előimádkozásával. Délben Veres András püspök, a püspöki kar titkára vezetésével koncelebrált szentmise volt Christ atya, Gábor atya és a felsőszentmártoniakat elkísérő plébános részvételével. Adja Isten, hogy minden résztvevő bőségesen tudja kamatoztatni a kapott kegyelmeket!

Móra Andrásné, Budapest

Nincs kegyelem

Keveset nézem a tévét, de nagyon szeretem a műveltségi vetélkedőket.

Jó látni, hallani nagy műveltségű embereket, jó látni, ha a játékvezető és a közönség együtt szurkol a vetélkedőkkel, és a néző is örül, ha valaki megérdemelten jut nyereményéhez. Eddig nagyjából ilyen vetélkedőkben volt részünk.

A Nincs kegyelem - ki a leggyengébb láncszem című vetélkedő azonban elborzasztott. Az említett kvízjátéknak már a címe is agresszív. Szomorúnak tartom, hogy most már "vetélkedő" révén is részesülhetünk a gátlástalanságra, a másik eltaposására ösztönző viselkedésforma "népszerűsítésében". Eddig a csoportos vetélkedők az együtt játszásra, a szolidaritásra ösztönöztek. Máté Krisztina műsorának alapvető eleme a másik ember játékból való kiszorítása, megalázása. "Maguk még életükben nem vettek kezükbe könyvet?", "Hát maguk a tudás fájának csak az alsó ágait érték el!", "Maguk egészségesek, mivel az IQ-tesztjük negatív!" - halljuk a műsorvezetőtől. Szörnyű vagy jópofaság, vicc az egész, csak én nem értem.

Tarján Tibor, Budapest

A diósdi hívek köszönete

Szomorúságunkat és hálánkat szeretnénk megosztani az Új Ember olvasóival. Tizenegy évi szolgálat után, ez év augusztus 1-jével Filó Kristóf atyát a diósdi egyházközség plébánosát Budakeszire helyezték.

Az eltelt tizenegy év alatt természetesnek éreztük, hogy ő a mi papunk. Most, hogy nincs nálunk, tudjuk, hogy személye ajándék volt. Talán meg sem becsültük eléggé...

Mise előtti bevezető gondolatai és minden prédikációja érthető, elgondolkodtató, megszívlelendő, továbbadható volt. Néha még hetek múltán is visszacsengtek bennünk. Prédikációjából mindig érezni lehetett hihetetlen lexikális tudását, nagy zeneszeretetét, emberségét és "földön járó" szemléletét. Zűrzavaros életünkben mindig segített eligazodni. Mondanivalóját mikrofon és papír nélkül, valóban szabadon beszélve adta át a híveknek.

Szívből kívánjuk, hogy a Budakeszin lakó hívek is úgy szeressék, mint ahogy mi szerettük, és ő is érezze magát jól közöttük.

A diósdi hívek

Látogatók Székelykeresztúrról

Bakos Frigyes ajkai, és Portik Hegyi Kelemen székelykeresztúri plébánosok áldozatos munkájának köszönhetően ismét megmutatkozott a két testvérváros egyházközségeinek egyre szorosabb kapcsolata. Frigyes atya vezetésével augusztus első felében az ajkai, a bakonygyepesi, és az ajkarendeki egyházközségek tagjai töltöttek néhány napot Székelykeresztúron. Ezt a látogatást viszonozva érkeztek városunkba a székelykeresztúriak. Szállásukat Bakonygyepesen a plébániaépületben, az egyház tulajdonába visszakerült volt iskolaépületben, valamint ajkai és rendeki családoknál sikerült megoldani.

A csoportot meleg ebéd és sok-sok szeretet várta. Programok sora következett: esti tábortűz az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat közreműködésével, a herendi Porcelán Múzeum, a veszprémi vár, a Gizella-kápolna és a székesegyház meglátogatása, balatoni fürdőzés, a tihanyi apátság megtekintése, közös imádság a sümegi kegytemplomban...

A sok program ellenére volt idő az ismerkedésre és új barátságokra, kapcsolatok kialakítására is. Jó néhány cím és telefonszám cserélt gazdát.

Mindenki megfogadta, hogy jövő nyáron újra találkozunk. Addig is örömmel gondolunk a Székelykeresztúrról érkezettekre, hiszen megmutatták nekünk, hogyan lehet igazi szeretetben élni, akkor is, mikor az embernek nincs mása, csak a hite az, amibe kapaszkodhat. Ha közösen összefogunk és szeretetben élünk egymással, még a szegénység sem tud gátat verni közénk.

Reitter István, Ajka

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu