Közelebb egymáshoz

Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán

Az 1335. évi visegrádi királytalálkozó, illetve a múlt évtized elején felelevenített visegrádi gondolat adott keretet a Közép- és Kelet-európai Cserkészek VI. Nemzetközi Nagytáborának, amelyet augusztus 13. és 21. között rendezett a Magyar Cserkészszövetség Csobánkán. A "Carpathia 2001" tábor, amelynek mottója: "Közelebb egymáshoz", a szimbolikus jelentőségű visegrádi királytalálkozó felelevenítésével nyílt meg. A magyar, lengyel és cseh királyt megszemélyesítő cserkészek fényes bevonulását és a zászlófelvonási szertartást követően Gyulay Endre szeged-csanádi püspök adta áldását a táborlakókra.

Farkas Tamással, a tábor egyik vezetőjével és Virág Andrással, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége külügyi vezetőjével néhány héttel a tábor zárása után beszélgettünk élményeikről, tapasztalataikról. Farkas Tamás elmondta, hogy először 1931-ben rendeztek ilyen típusú cserkésztábort, hogy erősödjön a régióban az összetartozás érzése. Tudjuk, hogy bár számos földrajzi, történelmi, kulturális szál köti össze e vidék lakóit, ezek elszakítására is történtek és történnek kísérletek, mind a mai napig. A cserkészmozgalomban az alapítás óta élő eszmény, hogy "a cserkész minden cserkészt testvérének tekinti", segíthet e szálak szövésében, az elszakadtak összekötésében.

A szervezők arra is gondoltak, hogy a nemzetközi őrsökben egymás mellé kerüljenek például felvidéki magyar és felvidéki szlovák fiatalok. Ez nemcsak praktikus, mert érik, érthetik egymás nyelvét, hanem örömteli tapasztalat, hogy akik kezdetben bizonyos gyanakvással méregették egymást, a tábor második felében már egymásra talált a kezük, amikor egyszerre nyúltak a földre esett kenyérdarab után. De általában is, a tábor célja, hogy lehetőség teremtődjék a térség fiataljainak barátkozására, kitűnően megvalósult - teszi hozzá Virág András. A kevert nemzetiségű őrsök nagyszerűen küzdöttek a Barátság-jelvény megszerzéséért, amelyet egymás nyelvének, énekeinek, játékainak, konyhájának, hagyományainak minél jobb megismerésével és bemutatásával lehetett kiérdemelni.

A táborozás idejére esett két jeles egyházi ünnepünk, Nagyboldogasszony és Szent István király napja, amelyek sajátos magyar, s részben lengyel ünnepek is. Szentmise és protestáns áhítat azonban nemcsak az ünnepeken, hanem minden nap volt a táborban. A két cserkészvezető tapasztalata, hogy ugyan a világ valamennyi, napjainkban mintegy harmincmillió, cserkésze számára alapvető követelmény az istenhit, az egyes nemzetek cserkészei nem egyformán élik ezt meg. A magyarok különlegesnek számítanak ebből a szempontból, ez látszott a Carpathia 2001 táborban is. A vallásosság nálunk talán jobban átszövi a cserkészek életét, mindennapjait.

A tábor a Szociális Misszióstársulat jóvoltából kapott helyet Csobánkán, Prohászka Ottokár püspök egykori nyaralójának közelében. Most megállapodás készül a nővérekkel, amelynek alapján a jövőben a Carpathia 2001 táboréval azonos rendeltetésű - a térség fiataljait fogadó állandó cserkészpark létesülne ezen a helyen.

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu