Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Közelebb egymáshoz

Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán

Az 1335. évi visegrádi királytalálkozó, illetve a múlt évtized elején felelevenített visegrádi gondolat adott keretet a Közép- és Kelet-európai Cserkészek VI. Nemzetközi Nagytáborának, amelyet augusztus 13. és 21. között rendezett a Magyar Cserkészszövetség Csobánkán. A "Carpathia 2001" tábor, amelynek mottója: "Közelebb egymáshoz", a szimbolikus jelentőségű visegrádi királytalálkozó felelevenítésével nyílt meg. A magyar, lengyel és cseh királyt megszemélyesítő cserkészek fényes bevonulását és a zászlófelvonási szertartást követően Gyulay Endre szeged-csanádi püspök adta áldását a táborlakókra.

Farkas Tamással, a tábor egyik vezetőjével és Virág Andrással, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége külügyi vezetőjével néhány héttel a tábor zárása után beszélgettünk élményeikről, tapasztalataikról. Farkas Tamás elmondta, hogy először 1931-ben rendeztek ilyen típusú cserkésztábort, hogy erősödjön a régióban az összetartozás érzése. Tudjuk, hogy bár számos földrajzi, történelmi, kulturális szál köti össze e vidék lakóit, ezek elszakítására is történtek és történnek kísérletek, mind a mai napig. A cserkészmozgalomban az alapítás óta élő eszmény, hogy "a cserkész minden cserkészt testvérének tekinti", segíthet e szálak szövésében, az elszakadtak összekötésében.

A szervezők arra is gondoltak, hogy a nemzetközi őrsökben egymás mellé kerüljenek például felvidéki magyar és felvidéki szlovák fiatalok. Ez nemcsak praktikus, mert érik, érthetik egymás nyelvét, hanem örömteli tapasztalat, hogy akik kezdetben bizonyos gyanakvással méregették egymást, a tábor második felében már egymásra talált a kezük, amikor egyszerre nyúltak a földre esett kenyérdarab után. De általában is, a tábor célja, hogy lehetőség teremtődjék a térség fiataljainak barátkozására, kitűnően megvalósult - teszi hozzá Virág András. A kevert nemzetiségű őrsök nagyszerűen küzdöttek a Barátság-jelvény megszerzéséért, amelyet egymás nyelvének, énekeinek, játékainak, konyhájának, hagyományainak minél jobb megismerésével és bemutatásával lehetett kiérdemelni.

A táborozás idejére esett két jeles egyházi ünnepünk, Nagyboldogasszony és Szent István király napja, amelyek sajátos magyar, s részben lengyel ünnepek is. Szentmise és protestáns áhítat azonban nemcsak az ünnepeken, hanem minden nap volt a táborban. A két cserkészvezető tapasztalata, hogy ugyan a világ valamennyi, napjainkban mintegy harmincmillió, cserkésze számára alapvető követelmény az istenhit, az egyes nemzetek cserkészei nem egyformán élik ezt meg. A magyarok különlegesnek számítanak ebből a szempontból, ez látszott a Carpathia 2001 táborban is. A vallásosság nálunk talán jobban átszövi a cserkészek életét, mindennapjait.

A tábor a Szociális Misszióstársulat jóvoltából kapott helyet Csobánkán, Prohászka Ottokár püspök egykori nyaralójának közelében. Most megállapodás készül a nővérekkel, amelynek alapján a jövőben a Carpathia 2001 táboréval azonos rendeltetésű - a térség fiataljait fogadó állandó cserkészpark létesülne ezen a helyen.

Sz. J.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu