Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Jegyzetek a liturgiáról

Elit?

Az Éneklő Egyház a zsinat óhajai szerinti liturgikus éneklést kívánta megvalósítani. Sokan azonban azzal húzódoznak bevezetésétől, hogy "túl nehéz", "csak az elitnek való".

Másutt viszont, mostoha körülmények között, kicsiny falvakban is sikerrel vezették be. Nemrég egy dunántúli kisvárosban tapasztalhattam, mennyire tévednek, akik az említett énektárat csak "elit körülmények között" tartják használhatónak. A templom közössége (a városka katolikus lakosságának többsége) lényegében az énektár teljes liturgikus anyagát tudja, sőt rendszeresen énekel latin miseordináriumot is. Kevesebben, de még mindig szép számmal járnak a naponként tartott vesperásra is, s azt is együtt éneklik a pappal, kántorral.

Hány év kell ilyen eredményhez? Nem is olyan sok. Egy-két év alatt rendszeressé válhat a liturgikus éneklés egy leszűkített repertoárral, majd további egy-két év kell a repertoár kibővítéséhez. Négy év után az Éneklő Egyház nemhogy túl soknak tűnnék, inkább még bővítésére van igény. Az illető városkában éppen ennyi idő telt el azóta, hogy a liturgikus ének iránt elkötelezett pap került oda.

Dobszay László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu