Uj Ember

2001.09.23
LVII. évf. 38. (2773.)

Szent Gellért ünnepe
szeptember 24.

Főoldal
Címlap
Tűz, amit víz el nem olthat...
Katolikus megújulási mozgalmak országos találkozója
A történelem sötét órája
A példátlan terrortámadás egyházi visszhangja
Magyar és szlovák főpásztorok találkozója
A Szentatya Kazahsztánban
Egy sem vált hűtlenné örökfogadalmához
Hazánkba látogatott a verbita generális
Lelkiség
Mire jó a hamis Mammon?
Karrierizmus (?) és életszentség
Elit?
Jegyzetek a liturgiáról
A mély forrás
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Széchenyi hite
Elment Gyurka bácsi
Jegyzetlap
Három perc csönd
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tóparti bölcsesség
Élő egyház
"Istenke" voltam...
Rendről rendre
Meghívó
Nyitott kapuk - a Kulturális Örökség napján
Élő egyház
Teréz anya csodája
Martini milánói bíboros érsek pásztorlevele
Csökken a szentföldi keresztények száma
Fórum
Derült égből - viharos hullámok
Könyvespolcra
Borovi József: A németországi magyar lelkészségek. Berlin 1934-2000
Az Olvasó írja
Búcsú a kántortól
Fórum
Isten háza Csengelén
Közel évszázados álom vált valóra
Park a teremtett világért
Emlékezés Fülöp Dezsőre
Fórum
Az iskolai tanító történelmi hivatása
Beszélgetés Barna Domokosnéval
Az Alzheimer-kórban szenvedőkért
Nyílt nap a szeretetszolgálat dabas-gyóni otthonában
Ima és virág Tihanyban
Déli harangszó
Rejtvény
Fórum
Felhívás a Misszióra
DOKUMENTUM
Közelebb egymáshoz
Közép- és kelet-európai cserkészek Csobánkán
Pályázat a KALOT-ról
Rámutató vagy Lélekhívó gesztus?
Ifjúság
A modern idők szamurájai
Filmekről
Kincset őrző cserépedény
I. rész
Hideg éjszaka
Miért pont a pisztráng?
Rejtvény
tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Kő és fa
Vándorévek
A temerini csoda
Nem a csoda
Mozaik
Új gyümölcs, a papau
A Nyolc Boldogság zarándokútján
Kaposvárról Kaposszentbenedekig - imával, dallal, gitárral
Újabb keresztdöntés
Dacolva az árral

 

Vándorévek

Egy író kerek évfordulóját minden kritikusi ékesszólásnál szebben köszönti a születésnappal egy időben megjelenő új alkotás, adott esetben egy új könyv. Czigány Györgyöt a rendkívül változatos anyagú (és kifejező című) Vándorévek kötete (Felsőmagyarország Kiadó, 2001.) fémjelzi ebben az értelemben is: az irodalom, a zene és a képzőművészet közös forrásvidékéről fakadó írásai az alkotó és a mű szerves kapcsolatáról vallanak izgalmasan, olvasmányosan.

Az új kötet ciklusaiban szinte odavarázsolódnak elénk a szóban forgó alkotók és művek. Írójuk a líra elemzéséből úgy hajlik át a zene világába, vagy a zenéből a képzőművészet régiójába, titkokat fölfedve, mint a növények színes indái. Weöres Sándor, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Pilinszky János, Mándy Iván - vagy Borsos Miklós és Szántó Piroska, akár Medgyaszay Vilma és Nádasdy Kálmán annyira láttatóan elevenednek meg előttünk, mintha személyes ismerőseink lennének.

Az emlékezés és az esszé műfaját épp ez a "közeli exponálás" teszi vonzóvá az olvasó előtt. Czigány György nem a "skatulyázás" ál-irodalomtörténeti sablonjaival, annotált ismeretekkel halmoz el bennünket. Hiteles értékrendjével, pontos jellemzéseivel önnön szellemi szűrőjén keresztül mutatja be az író és művész elődöket s kortársakat; emberléptékű közegben és érthetően villantja föl alkotói és emberi vonásaikat.

A kitűnő portrékból és elemzésekből alig-alig tudunk egyet is külön kiragadni. Ami a katolikus sajtó és irodalom számára valóságos reveláció, az a Szelíd forradalom avagy a keresztény élmény költészetünkben című átfogó tanulmánya. Ebbe az írásba belesűríti mindazt, amit Sík Sándortól Rónay Györgyön és Pilinszkyn át a mai alkotókig keresztény szellemiségű íróink, költőink megfogalmaztak. A jelenkor keresztény igényeinek felmutatásával Czigány tovább is szövi a korábbi érvényes szentenciákat. "Izzásban, érzésben, ellenpontok által válik az élmény ereje művészi tetté, költeménnyé. Az Ige megtestesült a teremtésben: a keresztény örömhír élménye különös és egyetemes sugárzás... A költő eszköze is, médiuma, tárgya és tehetségének kegyelmével teremtője is a versnek, de a mű többet tud nála, s talán szerzője szándéka ellenére a remekmű kihívja, áhítatosan kikényszeríti és befogadja a megszentelődés kegyelmét."

Az elmélyült esszéket nyolc változatos témájú s indítékú novella zárja le, mint harmadik, befejező ciklus. Ezekben is ott tükröződik Czigány György széles körű írói invenciója és gondolatgazdagsága.

Szeghalmi Elemér

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu