|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Tízéves az egyházzenei tanszak Megemlékezés az V. Magyar Egyházzenei Kongresszuson A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene-tanszéke megalapításának tizedik évfordulóján, Budapesten rendezték meg az V. Magyar Egyházzenei Kongreszszust. A megnyitón igét hirdetett: Bölcskei Gusztáv református püspök, a vesperás résztvevőivel együtt imádkozott Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius. A második nap ünnepélyes vesperása a Fővárosi Kantorátus együtteseinek részvételével zajlott, igét hirdetett Harmati Béla evangélikus püspök. A zárónapon felekezeti istentiszteleteket tartottak, ezek sorában szentmisét mutatott be Seregély István egri érsek, a MKPK elnöke. A misén megemlékeztek a száz éve született Rajeczky Benjamin ciszterci zenetörténészről. A kongresszuson az egész Kárpát-medence egyházzenészei képviseltették magukat, de érkezett előadó Londonból és Herfordból, s küldtek előadást Malmöből és Grazból is. Előadást tartott többek között Patrick Russil, a londoni Királyi Zeneakadémia tanszékvezetője, Ursula Philippi, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola tanára, Dobszay László zenetudós, professzor, Schweitzer József főrabbi, Déri Balázs zenetudós, Kalota József ortodox lelkész, Danica Petrovic, belgrádi zenetudós, ifj.Hafenscher Károly evengélikus irodaigazgató, ifj.Fekete Károly, a Debreceni Református Teológia rektora, Ullmann Péter gödöllői premontrei perjel, Szendrei Janka, az egyházzenei tanszék vezetője. A kongresszus előadásai - a társaság felekezetközi jellegének megfelelően zsidó és keresztény előadókkal - megmutatták, hogy valamennyiük imádságos életének normája és legfontosabb szövege a bibliai Zsoltárok könyve, amelyet ugyanakkor a legkülönbözőbb elrendezésben és zenei megoldásokkal imádkoznak (recitálnak és énekelnek) az adott felekezetek liturgiájában. A kongresszus keretét adó zsoltáros istentiszteletek (vesperások, prima, szexta) az ökumenikus hagyomány alapján közösek voltak, összeállításukban, dallamaikban a XVI-XVII. századi magyar protestáns graduálokra és az új magyar (katolikus) gregoriánra támaszkodtak, beépítve a református genfi zsoltárokat is. Dobszay László a Magyar Egyházzenei Társaság alapító, és a mostani közgyűlésen ismét megválasztott elnöke, 2000 szeptemberéig az egyházzenei tanszék vezető professzora - azóta Szendrey Janka tölti be ezt a posztot - jelenleg a tanszak doktori képzésének vezetője. Ő az egyházzenei társaság eddigi kilenc évének eredményei között könyveli el a jelentős számú tagság - több mint hétszáz fő - hatékony együttműködését. Ennek záloga nemcsak a nemzedékek kedvező aránya a társaságban, hanem az is, hogy jól tudnak szót érteni egymással. Ugyancsak a közös munka javára válik, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szakemberek megtalálhatóak a tagok között. Az egyházzene elméleti kérdéseinek tisztázásához jelentősen hozzájárul a társaság kiadásában immár nyolc éve megjelenő folyóirat, a Magyar Egyházzene is. (Szerkeszti: Déri Balázs.) Fontosnak tartja még Dobszay László az egyházzenei társaság felekezetközi jellegét. Ebben az összefüggésben természetesen nincs szó teológiai párbeszédről, viszont pontosan tudják, melyek az egyházi zenének azon kérdései, amelyeket felekezetközi szinten lehet megtárgyalni, s melyekkel helyes valamelyik felekezeti szekcióban foglalkozni. Ami a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tízéves születésnapját ünneplő egyházzenei tanszakát illeti, Dobszay László elmondta, hogy az elmúlt öt évben negyven egyházzenész vette át itt diplomáját. A legtöbben közülük egyházi szolgálatban tevékenykednek, egyházkarnagyként, illetve többnyire egyházi gimnáziumok tanáraként. Ha arra gondolunk, hogy Magyarországon csak katolikus templom legalább háromezer van, sejthetjük, hogy az egyetemi diplomával rendelkező egyházzenészek szolgálatának jótékony hatása csak lassan fog bekövetkezni. Mindenesetre igen jelentős a tanszakról kikerülő tanárok szerepe, akiknek tudása, igényessége megsokszorozódhat tanítványaik által. Az egyházzenei tanszak hamarosan kibocsátja az első doktori fokozatot szerzett egyházzenészeket, akik már egyetemi oktatóként is tevékenykedhetnek. Sz. J. A Magyar Egyházzenei Társaság katolikus tagozata és a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom szokásos lelki napja március 31-én, nagyböjt negyedik hetének szombatján lesz az Üllői úti Örökimádás templomban. (Fél 9-től gyülekező és énekpróba, 9 órakor szentmise, majd Barsi Balázs ferencesatya lelkigyakorlatos beszédei következnek a kishórák éneklésével. A program közösen énekelt ünnepi vesperással zárul du. 4-5 óra tájban). A szervezők számítanak a szkólák minél nagyobb létszámú részvételére, s minden érdeklődőre!
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|