A kereszténység - új zsidó szemléletben

A II. vatikáni zsinat "Nostra aetate" (Korunkban) kezdetű dokumentuma (1965) mérföldköve volt a keresztény-zsidó viszonynak és a katolikus egyháznak a zsidó vallásról és zsidóságról alkotott új szemléletének. Tavaly szeptember 12-én a zsidó vallás és kultúra jeles képviselőinek egy csoportja "Dabru Emet" (Igazat szólni) címmel kiadott nyilatkozata talán csak a zsinati dokumentum jelentőségével mérhető zsidó részről. Nem kevesebbről van szó, mint Jézus és a kereszténység zsidó teológusok részéről történő új megközelítéséről. Edward Kessler, a keresztény-zsidó kapcsolatok Cambridge-i központjának igazgatója szerint ilyen kérdéseket vet fel az elsősorban zsidóknak szóló dokumentum, amelyet 150 zsidó teológus tudós, tanár és rabbi írt alá: Milyen szándékból született a kereszténység? Abból a tényből, hogy Jézus zsidó volt, következik-e valami a zsidók számára? Mi következik abból, hogy ma a zsidó Jézus követője közel egy billió ember?

Bármennyire is nem politikai, hanem vallási írásról van szó, elkerülhetetlen a holokauszt témája. Ezzel kapcsolatban azt állapítja meg a dokumentum, hogy a nácizmus nem keresztény jelenség volt. A nácik ugyan felhasználták az antijudaizmus keresztény történetének iratait és erőszakos cselekedeteit, de a nácizmus nem a kereszténységből eredt.

Azok után, hogy II. János Pál pápa 1984-ben hangsúlyozta Izrael állam központi jelentőségét minden zsidó számára, 1994-ben diplomáciai kapcsolat létesült a Vatikán és Izrael között, tavaly márciusban pedig a pápa Izraelben megkövette a zsidóságot az üldözések miatt, alig csodálható, hogy a dokumentum megállapítja: a keresztények tiszteletben tudják tartani, hogy Izrael földje a zsidók számára Istennel való találkozásuk fizikai központja.

Ezután bemutatja a történelem folyamán kialakult keresztény antijudaizmus okait, jelenségeit, majd megállapítja az irat: Azt hisszük, hogy miután a különböző keresztény egyházak az elmúlt években sokat tettek korábbi zsidóellenes álláspontjuk megváltoztatására, illő minderre átgondolt zsidó választ adni. Nyolc pontban látják a keresztény-zsidó teológiai párbeszéd alapjait:

1. Zsidók és keresztények ugyanazt az egy igaz Istent imádják.

2. Zsidók és keresztények egyaránt vallási tekintélyt tulajdonítanak a Szentírásnak.

3. A keresztények tiszteletben tudják tartani a zsidók igényét Izrael földjére.

4. Zsidók és keresztények elfogadják a Tóra (Törvény) erkölcsi elveit (Tízparancsolat)

5. A nácizmus nem keresztény jelenség volt.

6. Az emberileg feloldhatatlan különbség zsidók és keresztények között nem fog megszűnni mindaddig, amíg Isten meg nem váltja egész emberiséget, amint a Szentírásban megígérte.

7. Zsidók és keresztények között létrejövő új kapcsolat nem fogja gyengíteni a zsidó vallási gyakorlatot.

8. Zsidóknak és keresztényeknek együtt kell működniük az igazságosságért és békéért.

A Dabru Emet nyilatkozat a kereszténység vonatkozásában a legkedvezőbb, amit elkötelezett zsidó csoport valaha is tett. Természetesen vannak olyan zsidó teológusok, akik nem tudják elfogadni pl. a keresztény Szentháromság-hit és Megtestesülés-hit miatt, ami szerintük ellentmond az egyisten-hitnek. Vannak keresztények is, akik elutasítóak amiatt, hogy zsidó szempontból Jézus istenfiúsága bálványimádásnak látszik.

A zsidó dokumentum legfőbb értéke a párbeszéd elvi elfogadása. A párbeszéd pedig nem a meggyőződések feladását jelenti, hanem egymás álláspontjának megismerését és tiszteletét.

R. P.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu