 |
 |
 |
 |
2001.03.25
|
Gyümölcsoltó boldogasszony ünnepe
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Fordulat a határon kívüli magyarok ügyében? A magyar külügyminiszter a pápánál Március 14-16. között háromnapos látogatáson Olaszországban és a Vatikánban tárgyalt Martonyi János külügyminiszter. Felvetéseire- mint sajtótájékoztatóján elhangzott - mérsékelt derűlátásra okot adó válaszokat kapott a magyar diplomácia vezetője.
Martonyi János útjának első állomásán, Firenzében március 14-én együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Európai Egyetemi Intézet elnökével. Az itt működő egyetemi intézet posztgraduális formában képzi az Európai Unió bizottságainak majdani felelős beosztású tisztségviselőit. Ezért fontos, hogy szeptembertől Magyarországról is érkezhetnek ide hallgatók, akik tanulmányaik befejeztével a már csatlakozott Magyarország majdani képviselői, dolgozói lehetnek az unióban.
Március 15-én délután Rómában - a két esztendővel ezelőtt felavatott - Türr István szobornál, az olaszországi magyarok ünnepségén mondott beszédet a miniszter. A háromnapos látogatás utolsó napján II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta a magyar diplomácia vezetőjét. A négyszemközti beszélgetés jóval hosszabb ideig tartott a szokásosnál. Mint utóbb Martonyi János a sajtótájékoztatón elmondta, a Szentatya érdeklődött a magyarországi történelem, különösen 1956 után, felidézte a tíz évvel ezelőtti átalakulás örömeiről, problémáiról. Martonyi János külön megköszönte II. János Pálnak azt a hatalmas szerepet, amelyet a Közép-Kelet-Európai politikai változásokban betöltött. Találkozójuk során a magyar külügyek irányítója kérte a Szentatyát, hogy ő és a katolikus egyház segítse Magyarország csatlakozási szándékát, már azért is, hiszen az Unió alapeszméjét gondolatát kereszténydemokrata érzelmű politikusok indították egykor útjára. II. János Pál pápa vetette fel a találkozó során a határon túli magyarok ügyét. Martonyi János azt kérte a Szentatyától - s a négyszemközti találkozót követő, Angelo Sodano bíboros államtitkárral való megbeszélésen is -, hogy a Vatikán tegye lehetővé, hogy határaink közelében minden ország minden állampolgára saját anyanyelvén imádkozhasson, gyónhasson, vehessen részt istentiszteleteken. Pozitív példaként említette a Vajdaságot, ahol magyar püspök van, ahol minden nemzetiség papnövendéke az anyanyelvén tanulhat, s utána anyanyelvén pasztorálhatja a híveket. Martonyi János kérte: a Szentszék és a magyar egyház segítse ebben a környező országokat azzal, hogy magyarországi intézményekben tanulhassanak a határon túli kispapok. Annak a reményének adott hangot a miniszter, hogy a Vatikán segítségével elérkezik az az idő, amikor például minden szlovák állampolgár anyanyelvén hallgathat szentmisét, gyakorolhatja hitét. Martonyi János sajtótájékoztatóján elmondta: Angelo Sodano államtitkár - akivel a magyar külügyminiszter a pápai kihallgatás után tárgyalt - ezekre a felvetésekre mérsékelt derűlátásra okot adó választ adott. A Sodano bíborossal folytatott tárgyaláson a már említett témán kívül mindkét fél annak a megelégedésének adott hangot, hogy a vatikáni-magyar kapcsolatok az utóbbi években harmonikusnak mondhatók. Egyetértettek abban is, hogy a felekezeti iskolák működésének lehetőségét erősíteni kell, hiszen erkölcsi megújulást biztosítanak ezek az intézmények, s csak erkölcsi megújulás vezethet gazdasági megújuláshoz. Aktuálpolitikai kérdések is szóba kerültek, így beszéltek a délkelet-európai helyzetről, kiemelve a Macedón problémát, s külügyminiszterünk annak a reményének is hangot adott, hogy a Szentatya közelgő ukrajnai látogatásának programját úgy szervezik majd, hogy a határon túli és az anyaországi magyar hívek is találkozhatnak majd a pápával. Vatikáni tárgyalásai során Martonyi Jánostól érdeklődtek a súlyos árvízi helyzetről, és segítségnyújtást is ígértek - a nunciatúrán keresztül - a bajbajutottaknak. Szöveg és kép: Bókay László
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
