A Humán Genom Program III.

A múlt évben történt egy jó nevű budapesti gimnáziumban. Az egyik osztályban — amint az lenni szokott — volt egy pár nagy hangú, de a tanulással keveset foglalkozó fiú. A biológiával nem sokat törődtek, lévén az nem kötelező, csak választható érettségi tárgy. A heti két órát a 38 fős osztályban könnyen meg lehetett úszni felelés nélkül. Ha pedig írásban kellett felelni, (a dolgozatot előre be kell jelenteni) hiányoztak. Mindez csak a megszokott huzavona tanár és diák között. A probléma az volt, hogy sokszor megzavarták az órát idétlen megjegyzésekkel, s ezek a közbeszólások sokszor bizonyos felebarátainkra vonatkoztak. A rendreutasítás nem használt, a szülők elváltak, a tanulók pedig már elmúltak 18 évesek, s így nevetséges lett volna intőt adni. Ekkor a biológiatanárnak támadt egy ötlete. Éppen genetikát tanított, s úgy tűnt, ez érdekli az osztályt. Az egyik órán feleltetésnél feltett egy kérdést. Aki erre jól felel, mondta, az ötöst kap s nem is kell többet felelnie. Jól számított, a „vagányok” azonnal jelentkeztek. Kihívta a táblához felelni a vezért. A kérdés így szólt, döntsd el és bizonyítsd be, hogy édes testvéreknek lehet-e négy különböző vércsoportjuk s ezért nem adhatnak egymásnak vért. A tanuló bebizonyította, hogy ez lehetséges, akkor, ha a szülők genotípusa A0 és B0. Vagyis minden testi sejtjük ezt a két gént-allélt tartalmazza. Az ivarsejtjeik így csak az egyik allélt fogják tartalmazni, A-t vagy 0-át és B-t vagy 0-át. Akkor, ha A találkozik B-vel, a gyermek vércsoportja AB, ha A találkozik 0-val és ha B találkozik 0-val a gyermekek vércsoportja A és B. Ha 0 találkozik 0-val a kicsi vércsoportja 0 lesz. (Az AA és A0 is A vércsoport és a BB és B0 is B vércsoport). Tehát nem adhatnak egymásnak vért! A tanár megkérdezte a diákot, s tegyük fel ha te A vércsoportú vagy s a testvéred B, s így nem adhat vért, egy szintén A vércsoportú néger adhat? A tanuló igennel felelt, s a tanár tekintetéből megértette, hogy ezt miért kérdezi meg tőle. Az ötöst megkapta s abban az osztályban soha többet nem hangzott el egy bántó megjegyzés sem. Az ismeret, a belátás, a tudás segített s az is, hogy az aki jóval többet tud nála nem ért vele egyet. Valószínű, hogy hozzá hasonlóan sokan ezért hangoztatnak másokat kirekesztő nézeteket, mert nem csak nem szeretik a másik embert — a krisztusi parancs értelmében —, hanem nem is értik a világot, már ahogyan azt ember megérheti. Azt hiszem, hogy bátran megállapíthatjuk, hogy az őszintén tudásra törekvők között igen kevesen hangoztattak valaha is szélsőséges nézeteket. Eszembe jut a mi Könyves Kálmán királyunk uralkodott: (1095-1116), aki kijelentette — már akkor (!) — „boszorkányok pedig nincsenek”. Most a Humán Genom Program megvalósulásával egyértelművé vált, hogy ember és ember között a létező legnagyobb távolság a DNS szintjén 0,15%! (Vagyis az a bizonyos „csigalépcső” négyféle „lépcsőfokai” sorrendjében lévő különbség. A 3 milliárdból ez tehát 4,5 millió!) Szinte hihetetlen, hogy csak ennyi! Ráadásul ennek a különbségnek csak 15%-a a rasszbeli különbség, s a 85%-a az egyedi különbség. Tehát ember és ember között az egyedi különbség a „legnagyobb” — DNS szinten —, ez a 0,15%-nak a 85%-a!

A rassz a fajta szóval fordítható le, az emberiség négy nagy rasszból áll. Az ausztraloid, a mongolid, az európid (az angol nyelv ezt kaukázoidnak nevezi) és a negrid. Egy ilyen adat birtokában eltűnik az áltudomány, a fajelmélet, a keresztény gondolkodású ember idáig sem dőlt be ezeknek. Jézus tanítása soha sem hagyott kétséget afelől, hogy egy Atyának vagyunk a gyermekei, s így mindnyájan testvérek vagyunk. Minden keresztény az Apostoli Hitvallásban azt mondja, hogy „Hiszek az egy szent katolikus (görögül a katholikos = egyetemes) és apostoli Anyaszentegyházban!” S ma már a szeretet tanítása, az erkölcs tanítása mellett, a természettudomány is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a legnagyobb távolság ember és ember között DNS-szinten 0,15%. Így ezt annak is el kell fogadnia, aki nem akarja Jézus szemével nézni a világot.

Tegyük rendbe az eddig használt genetikai kifejezéseket. Maga az anyag, a szerves molekula, ami az egész élővilágban az információt, a genetikai kódot hordozza a DNS (a dezoxiribonukleinsav). Ennek az anyagnak azok a szakaszai, amit „egy közös információnak”, egy fehérje meghatározásának értelmez a sejt, a gének. Az emberi génkészlet, a genom minden sejtben kb. 100 000 génből áll. Ugyanannak a génnek többféle változata lehetséges, ezek az allélek. Például az emberi vércsoportot 3 féle allél határozza meg, az A, a B és a 0. Az A vércsoportú ember így AA vagy A0 genotípusú, a B-s BB vagy B0 genotípusú, a 0-s 00 és az AB-s AB genotípusú. A szemszint kétféle allél a világos és sötét színt okozó határozza meg, stb. A DNS s így a gének — allélek több „csomagban” vannak rendezve, ezek a kromoszómák. Az ember 2 méternyi DNS-e, 100 000-nyi gént (allélt) alkot és a köztük lévő szakaszokat s ez 46 kromoszómát formáz — minden egyes sejtben! A kromoszómaszám jellemző a fajra, embernél ez 48, a búzában 42, a paradicsomban 24, a burgonyában 48, házi légyben 12, a kutyában 78, a gőtében 222, a csimpánzban 48. Az ivarsejtekben ennek a kromoszóma készletnek mindig csak a fele van meg, így embernél ez 23 kromoszómát jelent. A női ivarsejt, a petesejt és a hímivarsejt egyesülése így megadja a faj kromoszóma számát. Embernél tehát ez 23+23=46. Ivarsejtjeinkben mindig a DNS, s így a génjeinknek is csak a fele van de, hogy melyik fele, az véletlen. Ezért az édestestvérek (génjei), alélljei csak 50%-ban egyeznek meg, s természetesen az anyával vagy apával is csak 50%-ban egyezik az gén-allél készletünk. Az alapelv tökéletesen azonos az állatoknál, a gombáknál, a növényeknél az egysejtűeknél a többsejtűeknél stb. A genetikát tanulmányozva Petőfi Sándor sorai jutnak eszünkbe, „Oh természet, oh dicső természet! / Mely nyelv merne versenyezni véled? / Mily nagy vagy te! Mentül inkább hallgatsz / Annál többet, annál szebbet mondasz.” (A Tisza, 1847)

(Folytatjuk)

F. Zs.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu