Uj Ember

2000. szeptember 10.
LVI. évf. 36. (2719.)

Kisboldogasszony — Szűz Mária születésének ünnepe (szeptember 8.)

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Ki a nagyobb?
Szederevés
Tanulni sohasem késő
Türelmi zóna
Élő egyház
Legalapvetőbb hittankönyvünk: A Biblia
Az Újszövetség és a zsoltárok — egy kötetben
Már nem is félek annyira a harmadik évezredtől...
Elhunyt papjaink
Pro Urbe-díjas váci karnagy
Hegyek harangja
Élő egyház
Jó hírek a vajdasági Aracsról
Akiből Csehország elnöke lehet
Shakespeare Bibliája és személyazonossága
Fórum
Fórum
A vitatott IX. Piusz pápa
François Mauriac emlékére
Az imádságról
Az Olvasó írja
Andocsi üdvözlégy
Fórum
Az angol egyházat nem VIII. Henrik alapította
Interjú John Hinddel, Gibraltár és Európa anglikán püspökével
„Jézus Szíve, legtisztább szív...”
Esztergomi kispapok a kanadai magyaroknál
Kitekintő
Otthon munkáért
A Habitat for Humanity egyházi hetéről
Kárpátalja — újjáépítés
Magyar ünnepek Rahón
Ifjúság
Gondola
Bánffy Miklós
A Humán Genom Program III.
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
Erasmus műhelyében
Európa élő lelkiismerete
Ábécéskönyvem
A humanitás „nagykövete”
Illés Sándor új könyvéről
Lepkeszárny
Mozaik

Teréz Anya emlékezete - Macedóniából származott
Szent István-ünnep New Yorkban
Zene a pápának
Tanévnyitó Miskolcon
Emlékkereszt Tusnádfürdőn

Bogácson
.

 

Shakespeare Bibliája és személyazonossága

A nagy irodalomtörténeti rejtélyt, hogy ki volt valójában William Shakespeare, nemrégiben sikerült a hatvan esztendős frankfurti német kutatónak, Robert Detobelnek immár végérvényesen megválaszolnia. A Focus hírmagazin beszámolója szerint hivatalos iratokban találta meg a bizonyítékot, hogy a drámaíró igazi neve Edward de Vere volt, Oxford 17. grófja, Anglia főkamarása.

John Thomas Looney ezt már 1920-ban valószínűsítette. További érvként szolgált a kamarás személye mellett Edward de Vere Bibliája, amelyben 1992-ben olyan bejegyzéseket találtak, amelyek Shakespeare-drámákban is megtalálhatók. Ám ez sem volt perdöntő, mivel Shakespeare drámáiban a megjelölteknél jóval több bibliai utalás van.

Detobel professzor most a „Velencei kalmár” című dráma kinyomtatásával kapcsolatos bejegyzésre figyelt fel a könyvkiadók regiszterében, amely kötetbe 1554-től 1708-ig feljegyezték a kiadandó kéziratokat a kiadói jogok biztosítására. E dráma kéziratát 1598. július 22-én jegyezték be a könyvbe, de azzal a szokatlan megjegyzéssel, hogy addig nem nyomtatható ki, amíg „a kamarás úr nem járult hozzá”. Márpedig megállapítást nyert, hogy csak magának a szerzőnek volt joga a kinyomtatás időpontját meghatározni. Ebben az 1598-as esztendőben George Carey, Hunsdon második bárója volt Őfelsége Házának kamarása és Edward de Vere, Oxford 17. grófja pedig Anglia főkamarása. Mindkettőt a hétköznapi szóhasználat szerint egyszerűen kamarás úrnak nevezték. Edward de Vere kamarás úrnak 1594-től „A kamarás emberei” elnevezésű színtársulata is volt, amely a királyi számadáskönyvek tanúsága szerint 1596 karácsonya és 1597 tavasza között többször fellépett a királynő előtt is.

S hogy semmi kétségünk se legyen többé Shakespeare kilétéről, a „Kamarás Úr emberei” együttes egyik színésze, Robert Armin feljegyezte, hogy 1599. december 25-én a „Mesterhez” látogatott Hackneyba, London egyik akkori külvárosába. A másik kamarás, Hunsdon második bárója azonban a City kellős közepén lakott. A „Mester”, a Shakespeare-drámák szerzője tehát Edward de Vere volt.

R.P.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu