Uj Ember

2000. szeptember 10.
LVI. évf. 36. (2719.)

Kisboldogasszony — Szűz Mária születésének ünnepe (szeptember 8.)

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Ki a nagyobb?
Szederevés
Tanulni sohasem késő
Türelmi zóna
Élő egyház
Legalapvetőbb hittankönyvünk: A Biblia
Az Újszövetség és a zsoltárok — egy kötetben
Már nem is félek annyira a harmadik évezredtől...
Elhunyt papjaink
Pro Urbe-díjas váci karnagy
Hegyek harangja
Élő egyház
Jó hírek a vajdasági Aracsról
Akiből Csehország elnöke lehet
Shakespeare Bibliája és személyazonossága
Fórum
Fórum
A vitatott IX. Piusz pápa
François Mauriac emlékére
Az imádságról
Az Olvasó írja
Andocsi üdvözlégy
Fórum
Az angol egyházat nem VIII. Henrik alapította
Interjú John Hinddel, Gibraltár és Európa anglikán püspökével
„Jézus Szíve, legtisztább szív...”
Esztergomi kispapok a kanadai magyaroknál
Kitekintő
Otthon munkáért
A Habitat for Humanity egyházi hetéről
Kárpátalja — újjáépítés
Magyar ünnepek Rahón
Ifjúság
Gondola
Bánffy Miklós
A Humán Genom Program III.
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
Erasmus műhelyében
Európa élő lelkiismerete
Ábécéskönyvem
A humanitás „nagykövete”
Illés Sándor új könyvéről
Lepkeszárny
Mozaik

Teréz Anya emlékezete - Macedóniából származott
Szent István-ünnep New Yorkban
Zene a pápának
Tanévnyitó Miskolcon
Emlékkereszt Tusnádfürdőn

Bogácson
.

 

Khatami Weimarban

Olvasom, hogy amikor nemrég az iráni államelnök, Sayed Mohammed Khatami németországi látogatást tett, ragaszkodott ahhoz, hogy Weimarba is elmehessen, mert tisztelegni kívánt Goethe életműve előtt. Az iráni államfő számára a politikai és gazdasági kapcsolatfelvétel mellett valami egyéb is fontos volt.

Khatami ugyanis a hetvenes években a hamburgi nagymecsetben szolgált, és felkeltette érdeklődését a nyugati kultúra. Foglalkozott Goethe életművével is, hiszen abban például figyelmet kapott Muhammad Samsz al Din (1326-1390) híres iszlám költő, melléknevén Háfiz művészete is.

Khatami bizonyos hasonlóságokat vett észre Goethe és Háfiz szellemiségében. Mindketten mélyen vallásos emberek voltak, Hafisz könyv nélkül tudta a Koránt, Goethe nagyon ismerte a Bibliát. De mindketten ugyanakkor szabad szellemek voltak, független művészek. Mintegy a modern ember őstípusai. A hagyomány és modernség problémáját állítják elénk, amellyel kapcsolatban az iráni elnök úgy vélekedik: az iszlám vallásosság a hagyomány merevségével kerül veszélybe, a szabados modernség pedig a hagyomány értékőrző szerepe nélkül válik üressé.

Khatami szerint a hagyomány és modernség csak együtt teljes. Ma Nyugat és Kelet világában egyaránt a modernség és hagyomány, szabadság és igazságosság, vallás és demokrácia, lelkiség és haladás a legvitatottabb, legfontosabb eszmei problémák közé tartoznak. „Nem adhatjuk át magunkat csak a hagyománynak vagy csak a modernségnek, és nem áldozhatjuk fel egyiket a másikért” — mondja az iráni államfő, a gondolkodó mohamedán. Ő már Khomeini ajatollah felvilágosult tanítványa, aki Iránban úgy akar modern polgári társadalmat alakítani, hogy közben nem szakad el a szellemi-vallási hagyományban gyökerező alapoktól. Nem robbantásokkal foglalkozik...

Tagadhatatlan, hogy nyugaton is mutatkoznak már annak jelei, hogy a modern társadalom szellemi-erkölcsi kapaszkodót keres a hagyományban. Remélhetőleg hamarosan azok is észreveszik e fejleményeket, akik Budapesten még ordináré „nyárvégi parádékkal” szeretnének európaiak lenni és népszerűvé válni.

Mégis van értelme és lehetősége is a keresztény-iszlám párbeszédnek? Figyelnünk kell az idők jeleire! Khatami Weimarban járt...

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu