Uj Ember

2000. szeptember 10.
LVI. évf. 36. (2719.)

Kisboldogasszony — Szűz Mária születésének ünnepe (szeptember 8.)

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Ki a nagyobb?
Szederevés
Tanulni sohasem késő
Türelmi zóna
Élő egyház
Legalapvetőbb hittankönyvünk: A Biblia
Az Újszövetség és a zsoltárok — egy kötetben
Már nem is félek annyira a harmadik évezredtől...
Elhunyt papjaink
Pro Urbe-díjas váci karnagy
Hegyek harangja
Élő egyház
Jó hírek a vajdasági Aracsról
Akiből Csehország elnöke lehet
Shakespeare Bibliája és személyazonossága
Fórum
Fórum
A vitatott IX. Piusz pápa
François Mauriac emlékére
Az imádságról
Az Olvasó írja
Andocsi üdvözlégy
Fórum
Az angol egyházat nem VIII. Henrik alapította
Interjú John Hinddel, Gibraltár és Európa anglikán püspökével
„Jézus Szíve, legtisztább szív...”
Esztergomi kispapok a kanadai magyaroknál
Kitekintő
Otthon munkáért
A Habitat for Humanity egyházi hetéről
Kárpátalja — újjáépítés
Magyar ünnepek Rahón
Ifjúság
Gondola
Bánffy Miklós
A Humán Genom Program III.
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
Erasmus műhelyében
Európa élő lelkiismerete
Ábécéskönyvem
A humanitás „nagykövete”
Illés Sándor új könyvéről
Lepkeszárny
Mozaik

Teréz Anya emlékezete - Macedóniából származott
Szent István-ünnep New Yorkban
Zene a pápának
Tanévnyitó Miskolcon
Emlékkereszt Tusnádfürdőn

Bogácson
.

 

A magyar egyház számvetése

Megjelent az új katolikus névtár

Mindent kezdet nehéz, így az újrakezdés is. Számtalan gonddal küszködő egyházunk egyik problémája a pontos, naprakész és hozzáférhető adatok hiánya vagy elégtelensége. Ezért is késlekedett a pünkösdre beharangozott, és csak augusztus 20-ára megjelent Országos Katolikus Névtár. E késedelem azonban semmit nem von le a valóban hézagpótló, több mint 700 oldalas munka értékéből.

Az egyházban ősi hagyomány az évkönyvek készítése: az időről időre való számvetés, amely az illetékesek és az érdeklődők számára nagy segítséget jelent. Püspöknek, papnak, újságírónak, történésznek, és még sokaknak. Az egyházi névtárak — régiesen schematizmusok — „anyja és feje” (mint a templomoknak a lateráni bazilika) a közel másfél száz éve minden esztendőben megjelenő vatikáni Annuario Pontificio, vagyis a pápai évkönyv. Ez a világegyház központi intézményeit, s a világ több mint kétezer egyházmegyéjét, püspökeit, szerzetesrendjeit mutatja be, mintegy két és fél ezer oldalon. Ennek a könyvnek a „gyermekei” az egyházmegyei és az egy-egy ország egyházának egészét bemutató névtárak.

A kommunizmus idején rendszertelenül és nem egységes elvek alapján készültek az egyházmegyei kiadványok, országos pedig mindössze egyszer, Lékai László bíboros aranymiséje alkalmából, 1984-ben. Tizenhat évet kellett tehát várnunk, hogy az újabb összegzést kézbe vehessük.

Egy ilyen könyv összeállítása — amint a gyakorlat mutatja — igen nehéz. De a számítógépes nyilvántartás korában talán csak először. Ugyanis ha már egyszer a szerkezete megvan egy ilyen könyvnek, a változások folyamatos regisztrálásával immár egyszerűbb lesz sűrűbben, remélhetőleg évente megjelentetni. Jó volna, ha ez a kiadvány valóban évkönyvvé válhatna nálunk is, mint más országokban. Ez ugyanis nem luxus, hanem munkaeszköz.

Vannak erényei, újdonságai a névtárnak — de apró fogyatékosságai is. Erénye, hogy van és jól áttekinthető, hogy a tizenkét magyar egyházmegye és a Pannonhalmi Területi Apátság, a Miskolci Görög Katolikus Exarchátus és a Tábori Püspökség intézményeit, területi beosztását, papságát egységes szempontok alapján ismerteti, hogy a külföldi (nyugati) magyar lelkipásztorok adatait is közli. Újdonság továbbá, hogy külön fejezetben védőszentek szerint is csoportosította az ország összes templomát, és hogy térképeket mellékel az egyes egyházmegyékről. Külön fejezet ismerteti a bíborosi kollégium tagjainak adatait és a Római Kúria intézményeit.

Hiányossága, hogy a szerzetesrendek teljesen kimaradtak a névtárból. Továbbá, hogy az egyes plébániáknál nincsenek adatok sem a hívek, sem az összlakosság számáról. A templombúcsúk időpontja sem szerepel. Nincsenek továbbá összesített országos adatok a papság, a miséző helyek és a hívek számáról. Így például olyan fontos adatot is csak hosszas számolgatás után lehet megtudni a könyvből, hogy hány egyházmegyés papja van a magyar egyháznak. Egyházegyénként ugyan ismerteti az Annuario Pontificióban szereplő adatokat az egyházmegye nagyságáról, az összlakosságról, a katolikusok, a plébániák, az egyéb templomok, a papság, az állandó diakónusok és a keresztelések számáról, de ezek nyilvánvalóan korábbi, ma már nem egészen pontos adatok. Így például az Annuario Pontificióból átvett esztergom-budapesti papi létszám, vagy a kalocsai is tízzel nagyobb, mint az a szám, amelyet könyv más részében a szentelések szerinti felsorolások összesítéséből kaphatunk. Kár, hogy a főbb címek és alcímek, intézmények neve nincs feltüntetve latinul. (Az 1984-es schematizmusban így volt.) Nyelvünket ugyanis a világegyház más tájain nemigen ismerik, de egyházunk őket is érdekelheti. S még egy észrevétel: minden egyházmegyei részben szerepel egy külön névsor, amely az egyházmegyében szolgálatot teljesítő papok, szerzetesek és világiak listáját tartalmazza. Itt nem világos, hogy milyen kritériumok alapján kerültek be a világiak, hiszen például a plébániánkon szolgálatot teljesítő karnagy (főállású), vagy civil hitoktató (önkéntes) nincs köztük. Hiányzik továbbá a püspökök szentelési családfája.

Átböngészve a vaskos kötetet, az is érdekelt, hogy ki az ország szentelés szerint legidősebb papja. Ha nem kerülte el valaki a figyelmemet, az ország legrégibben szentelt papjai a fehérvári Furtner Mátyás (1929) a kaposvári Tomozer Lajos (1929) és a pécsi egyházmegyés Fauerbach Péter (1931). Remélem, jó egészségben találja őket ez a könyvismertetés.

A templomtitulusok csoportosításának érdekessége, hogy a közismert, gyakori védőszentek mellett hatvannégy olyan templomunk és kápolnánk van, amelynek nincs testvértemploma, vagyis hazánkban egyedül hirdeti egy-egy szent dicsőségét. Ami viszont meglepett, hogy olyan közismert szentek, mint Szent Klára (Szarvason) vagy Boldog Gizella (Marcali) is csak egy templom patrónája hazánkban, és az is, hogy a nagy teológus, Szent Ágoston vagy Aquinói Tamás tiszteletére szentelt templom nincs az országban.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu