Drámai emlékezés

Katolikus családban született, egy évvel később, mint Kölcsey, a testvéregyház (református) tagja. A neve: Katona József. A tragikus író, akit a kora nem értett meg, pályázatra beadott Bánk bánját félredobták.

Az idén 170 esztendeje, hogy meghalt. Kecskemét fia. Főművének születése „éppoly meglepetésszerű, mint Ady Endre Új versei az előző két kötet után” — írja találóan Szerb Antal. Majd hozzáteszi: „...a teremtő géniusz egy nagy titkával állunk szemben.” Hogyan is érthették volna meg? Amikor 1821-ben — a kudarc után — nyomtatásban adja a „közönség” kezébe darabját, még csak köszönettel sem honorálják. Hiányzott belőle a Kazinczy által is elmarasztalt „hazapuffogtatás”, nyelve, egyéni volt, megjegyzéseivel pedig a hazai „játékszíni költőmesterségről” elidegenítette (megijesztette?) Kölcseyt, Kisfaludy Károlyt is.

Az irodalomtörténet szinte már mindent tud a Bánk bánról, amelynek hódító útja a szerző halála után kezdődött. 39 esztendőnyi idő Katona élete, a nemzeti dráma — ha színpadi pályakezdetét vesszük, immár 167 éves: 1833-ban mutatták be először Kassán. Hat esztendő múltán a pesti Nemzeti Színház közönsége tapsolt a műnek, bár Vörösmarty még idegenkedett tőle. Témája — eszmei tartalma egy hatalmas feljajdulás az idegen uralom ellen. A népszerű Kisfaludy testvérek közül Sándor a nemességet magasztalja, Tiborc — Katonánál jobbágy-keserűséggel panaszkodik...

Új nemzedéknek kellett jönnie, amely észrevette: szigetország vagyunk, és megértette Katona igazi patriotizmusát.

A mai kor hogyan értelmezi?

Erről is töprengett e sorok írója, amikor július 21-én, (a jubileumi zászló ferencvárosi átadásán) szabadtéri Bánk bán opera-előadáson — a Bakáts téren — Molnár András árnyalt, szép tenor hangján megszólalt a nagyária: „Hazám, hazám te mindenem...” A templom ajtót kinyitották, szentély-fények villantak az arcokra, s aki a belülvalók lámpázását is meggyújtotta megérthette: az opera Egressy-librettója (a Szózat dallamának szerzője) s a drámaírói „szent szándék” hangban is mennyire találkozik. A lelkesítő gondolatsor — minden drámai részletben nem patetizmusból, hanem szívbéli hitből fakad, hogy egyéni s nemzeti sorsok tragédiái ellenére megmaradunk. A szereplők mindezt tanúsították: Mészöly Katalin, Pitti Katalin, Gulyás Dénes, Póka Balázs, Miller Lajos, Gurbán János, Egri Sándor, a Liszt-Wagner Szimfonikus Zenekar, a kórus, de mindenekelőtt a rendező: Koltay Gábor, aki a Margitszigeti programba is beiktatta a művet augusztus 18. és 19-re. (Kezdési idő: este 8 óra).

(T. S.)

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu