|
|
A magyar egyházzene központja lesz? Új orgonák épülnek Terézvárosban David Titterington, a londoni Királyi Zeneakadémia orgonatanszékének vezetője több esztendeje tart orgonakurzusokat Magyarországon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanszékének növendékei számára, a tanszak vezetője, Dobszay László meghívására. Tavasszal Nagykőrösön tartott kurzust, Budapesten lesz a következő novemberben, amikor a nemzetközi tekintélyű és hírnevű orgonaművész és -tanár egyúttal a Zeneakadémia díszdoktori címében is részesül.
Nemcsak mesterkurzusait köszönhetik a hazai egyházzenészek David Titteringtonnak. A három esztendeje tartó kapcsolat során formálódott ki az a nagyszabású terv is, amelynek megvalósulása most jelentős fordulópontjához érkezett, s amely igen jelentős esemény és ajándék a magyar egyház életében. A közös munka kapcsán merült fel annak az igénye, hogy az egyházzenész-képzés színvonalának emelése céljából szükség volna Magyarországon olyan orgonára, amely megfelel a legmagasabb művészi és technikai követelményeknek is. A megálmodott hangszernek megfelelő helyet kerestek, s hamarosan találtak is a főváros szívében, Terézvárosban: a Zeneakadémia közelében lévő Avilai Szent Teréz-templomot. Az épület akusztikája Titterington professzor szerint különösen jó, közelsége a főiskolához pedig megkönynyíti majd, hogy napközben, amíg a templomban nincs szertartás, az egyházzenei tanszak növendékei gyakoroljanak a hangszeren. Emellett a leendő orgona vonzása valószínűleg a hazai egyházzene egyik központjává avatja majd a terézvárosi plébániatemplomot, amely a magyar művészi élet egyik centrumában áll. A templom jelenlegi orgonája — amelyet 1908-ban épített a Rieger-cég — mára már korszerűtlenné vált. Ez a hangszer a század elején az 1834-ben épült Deutschmann-orgonát váltotta fel, amelynek karzatbővítését a budapesti Nemzeti Múzeum építője, Pollack Mihály tervezte. A leendő — hárommanuálos, hatvanhét regiszteres — új orgona homlokzata e régi hangszer klasszicista stílusú építményének tervei alapján fog elkészülni, így az újra bele fog illeszkedni a templom építészeti egységébe. A jelenlegi elgondolás azonban nemcsak a mostani orgona cseréjéről szól. A templom oldalbejárata fölött, egy kiépítendő galérián fognak elhelyezni egy kisebb — kétmanuálos, tizenöt regiszteres — hangszert is, amelynek háza szintén klasszicista stílusban készül majd el. A két orgona hangzása — külsejükkel ellentétben — eltérő stílusú lesz. A kisebb hangszer a német barokk, a nagy orgona a francia romantikus korszak hangzásvilágát fogja reprezentálni. Ez azt is jelenti, hogy elsősorban — de természetesen nem kizárólag — e zenei korszakok műveinek megszólaltatására lesznek alkalmasak. Mindkét hangszer mechanikus traktúrájú lesz, ami az orgonista és a sípok közötti közvetlenebb kapcsolatot biztosítja, szemben a széles körben elterjedt vezérlési elvvel, amely a pneumatikus és elektromos működést kombinálja. Ez utóbbi „gyengéje”, hogy a billentyűk leütése és a sípok megszólalása közt időbeli eltolódás tapasztalható.
A fenti elgondolást megismerve arra voltunk kíváncsiak, vajon hol áll most a terézvárosi orgonák ügye. Kérdésünkre válaszolva David Titterington elmondta, hogy küszöbön áll annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a tervek anyagi bázisát fogja biztosítani. A nagyszabású elképzelés megvalósításához szükséges pénzt külföldi cégek támogatásából kívánják összegyűjteni. Ennek biztosítéka Titterington professzor szakmai tekintélye és hírneve. A neves orgonaművész saját bevallása szerint az anyagiak egybegyűjtése terén már van némi tapasztalata, hiszen korábban a londoni Királyi Zeneakadémia közelében lévő templom vadonatúj hangszerének megépítésekor is hasonló feladat állt előtte. Az új terézvárosi orgonák kivitelezője a kanadai Létourneau-cég, amely a világ legjelesebb orgonagyártói közé tartozik. Építettek hangszereket Kanadán kívül az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában is. Európában kevésbé ismertek, de például Angliában készítettek orgonát az oxfordi Pembroke College számára, valamint a királynő egyik londoni magánkápolnájába is. Az előzetes tervek szerint a terézvárosi orgonák 2002-re készülnek el, az ezredforduló egyik legnagyobb és maradandó ajándékaként a magyar egyház számára. Szigeti László |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|