|
|
Vannak még csillagok Arckép „Induljunk szívünk dzsungelében az embert megkeresni..., bennünk fénylő csillag merj már megszületni”. Nem mottó, csupán az emlékezetből kipattant sorok, valamelyik poéta életművéből, amikor egy folyton az Úr házáért lelkesedő (lángoló!) pap szavait hallgatom. Nyíregyháza, a plébánia, a Lelkipásztori Intézet, ahol ténykedik nem fáradó akarással, és mindenben „Isten nyugalmas boldogságát” keresi. Így találkoztam vele két esztendeje is a Mátra erdeiben. Kerti asztalnál a Szentírás új kiadását dicsérte, az egyház megújulásáról mondott eredeti véleményt s annyi szeretettel, amennyivel egykor az egri szeminárium filozófiai óráin előadta nekünk a metafizika gyönyörű fejezeteit; akkor a kedvenc témám az idő volt, majd minden, a latin szavakkal kimondott tételekből, hogy ma is hálás vagyok Váradi Józsefnek a teológia doktorának egyházmegyei általános helynöknek, hiszen őróla van szó. (Hogy legutóbb rengeteg örömet szerzett nekem a lapunkban kétszer is megdicsért felnőttek katekizmusa: Az igazság megszabadít benneteket fordítási munkája olasz nyelvből, mondhatom, volt egri mesterem óráinak köszönhetem.) Derűje, reménye kimeríthetetlen, tiszta embersége mint hegyi források megcsillanó tükre, ha már alkonyatra hajlik a nap; szelíd fényfutamok játszanak a folyton frissen felfakadó vízen... Ilyen a kegyelem, ha utat engedünk neki. Tudom, ő mindig fogadója — értelemmel-szívvel — a fénynek, amely ókeresztény költők soraiban az Ige és el nem vesző tanítása. Kedves prófétája, Izajás mondatáról olvasom az egyik egyházatyánál: „hová tegyük, amellyel a pusztának kiáltja: Örüljön a puszta és a kiaszott vidék, ujjongjon a puszta, és viruljon, mint a liliom, virágozzék és örvendezzék a Jordán pusztasága!” (35,1-2) Nem holt és érzéketlen helyeknek szól ez az örvendező hír, hanem a beszennyezett, tiszta vízért kiáltó embernek. Dávid is erről énekelt: „Lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld”. (Zsolt 142,6)
Az apostolutódok igaz tudós fői közé sorolom kedves tanáromat akkor is, ha a püspökszentelés kegyelmét nem nyerhette el. De: Prohászka gondolatát már nem lehet félrelökni: „A lelki élet paradox jelenségekkel van tele, és az egymáshoz kapcsolódó, egymásban élő egyéniségek lelkei között az áramindukciókhoz hasonló tünemények játszódnak le, melyekkel önmagukba és egymásba több életet árasztanak. Ezt a közösséget nem a szavak hordozzák, ez az egység más tengelyen jár, és az ismeretlen titokzatos lelki affinitások tartományából való...; ki zavarná össze a fákra mázolt színes jeleket a völgyek, az ormok, az erdők váltakozásával, a havasi lélegzetek jövés-menésével, patakzúgással, szélsuttogással?” Akik „Istenben olvadtak eggyé”, nem a „szavak hídján járnak”. A lélek fiatalsága a lényeges Beszélgetés Váradi Józseffel Isten csodálatosan ténykedik — Bálaám szamara által. Itt is, amikor minden újra kezdődött, a próféta a Jákobból fölkelő csillagról beszélt. Itt? — Tíz esztendeje annyi minden történt, hogy szinte az örökkévalóságot kell emlegetnem. Ahhoz mérve, s akkor nem kevés. Hát nem gyönyörű? Bélapátfalván is találkoztunk — a szemináriumi kihelyezése után. Most Nyíregyházán.
— Elmúltam 65 esztendős, a főpásztor azt mondta: van tíz éved, menj, dolgozz... Az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet? — Csak a házigazdája vagyok; lelkesedem, mert van élet. Két kiváló papom biztosítja: az egyik a gyógyító szeminárium lelke, a másik az imádság-szemináriumé. Munkatársaim. Plébánosok, a tanítványaim voltak. Elmondhatom: apostoli odaadással és — zseniális érzékkel végzik a munkájukat. Énekelnek gitáros dalokat, de nem a liturgiában! Ott a nyári tábor, a sok közösségi program. E dalok oda valók... Imádságra tanítás? — Meggyőződésem: misztikus a legegyszerűbb lélek is! Ma minden a papság, a hivatás ellen „játszik”... — Az egyik papom vájárból lett Krisztus szolgája. Amikor döntött, a bányánál azt mondták: „Egy pap ment közülünk Egerbe”. Nem sejtették, hanem tudták, kivel dolgoztak együtt. Régi egyház, mai idők... — Csak az idő változik, a nagy Örökség mindig jelen van. Emlékszik a római kori hanyatlásra? Züllésben születtek a szentek. Trágyán nő a liliom! Jó családokban is a fiataloknak mintha meg kellene pörkölődniük. Vannak csodák és rend is a világon. Rend, amely nevel. Ha a szülő azt mondja a gyereknek: „Peti, nem szabad!”, akkor a szülőnek sem szabad. Önfegyelem nélkül nincs nevelés (nevelődés). A hitelesen kimondott „nem szabad” tiltást nem értenék? Divatjamúlt? Azt mondom, sajnos vannak még érvényes módszerek, melyekkel nem törődünk. A család vezeti el a gyereket Istenhez!
Mintha ősegyházi állapot uralkodnék. — Ma természetes a bűn, minden területen. Miniszteri köröktől kezdve — az óvodákig, amíg fel nem tűnik egy-egy csillag. Az egyik nyíregyházi óvodában megszüntették a „hittanuló” csoportot. Az óvónők panaszkodtak a vezetőnek: elszabadultak az indulatok, rugdalják (!) őket a gyerekek. Visszaállították az eredeti rendet. Csillagokkal mindenütt találkozni, a világiak apostolkodása: valóság. Krisztus a fény, a csillag —, maga a Nap. Van 22 akolitusunk. Igeliturgiával szolgálnak. 65 kamilliánus család áll a poszton, mert nyakig vagyunk az iszapban. Elképesztő családi életeket látunk, nő a trágyadomb, de — amint mondtam: a liliom is. Sokan elvesznek — ez is törvényszerű. Azonban Isten akarata az, hogy minden családban legyen csillag. Ha növekszik a bűn, túlárad a kegyelem... — A mai emberek sokasága nem veszi komolyan a vallást. Pál apostol mondja, hogy mi bolondok vagyunk; mégis eljön az idő. A csillag nem áll meg a pályáján, s nem a boldogtalanság, hanem a fénysugár az iránymutató. A bűn halált terem, a hanyatlás a gonosz műve, s bizony gyerekek válnak gyilkosokká. Azonban az Írás mindig az életről szól, amelynek össze kell tartania. Egyház nélkül nincs élet! Minden család egyházat: életet hordoz... Aki a másikról azt mondja: rohadék, káromkodik, mivel értéktagadója a felebarátjának. (S tudjuk, ki a felebarátunk!) Nagyon kell vigyáznunk a szánkra. Az elterjedt családi veszekedések szinte a gyilkossággal fölérnek. Az orvosság? — Krisztus megváltottja mindenki, ezért a jót kell a másikban keresni, amely győzedelmeskedik benne. Az élet: abszolút pozitív érték. Lényeges, hogy a lelkem fiatal maradjon. Ennek titka: Jézus Krisztus.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|