Az Olvasó írja

Makkosmária jövőjéről

Erdész Ottó úr „Makkosmárián kirekesztve” című levele (júl. 30.) mély aggodalomnak adott hangot. Csak kár, hogy mielőtt elküldte volna levelét, nem tájékozódott azokról a tényekről, amelyek a háttérben állnak. A makkosmáriai kegyhely lelkipásztori ellátását rendünk jelenlegi vezetősége „örökölte” és kényszerítve érezte magát e munka elfogadására. A dolgok jogi oldaláról nézve pedig, a kegyhely a szervita rend tulajdonát képezi, ahol egy ideig a jezsuita atyák végeztek lelkipásztori munkát. Jelenleg Antalóczy Péter Márton OP atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense végzi templomigazgatóként a búcsújáróhely ellátását. Egyébiránt rendünk huszonötéves bérleti szerződést kötött a szervitákkal. Márton atya, már majdnem négy éve teljesít papi szolgálatot Makkoson, az épületet lakhatóvá tette, kolumbáriumot hozott létre, a kert ápoltságáról gondoskodott és a templom renoválására is sikerült pénzt szereznie. Szerintem két-három, mással nem foglalkozó pap tudná hathatósan ellátni a kegyhelyet. Erre rendünknek sajnos nincs lehetősége. Makkosmária jövőjéről, majd a szeptemberi káptalanunk dönt. A háttér tehát egyszerű és bonyolult is egyben. Egyszerű, mert pap hiányában szenvednek, nemcsak a domonkosok, de az egész magyar katolikus egyház is. Bonyolult, mivel mindenki, aki zárva találja egy kegyhely templom ajtaját onnan szomorúan, sajnálkozva távozhat.

Dr. Pucilowski József O
a Szent Domonkos Rend
magyarországi elöljárója

Köszönetteltartozunk

Kántor Antal kanonok-plébános ez év július 31-ig a Győri egyházmegye három településén végezte papi teendőit: Szőnyben, Koppánymonostoron és Almásfüzitőn. Augusztus 1-jétől az egyházmegye más községeiben tevékenykedik tovább.

Ezúton is szeretnénk megköszönni azt a sok jót, amit tett fiatallal és időssel egyaránt. A hétköznapokban megfáradt emberek sokat meríthettek lélekemelő prédikációiból. Úgy érezzük, papi munkájának fontos része a gyermekek nevelése.

Hittanos diákjainak kirándulásokat, találkozót, tábort szervezett, melyeken maga is aktívan részt vett. Rajongtak érte a fiatalok, pedig áldott jó szíve mellett következetes és határozott volt velük. Csendes, magányos percei alig maradtak, hiszen az esti szentmisék után jegyesek, felnőttkeresztelésre készülők jártak hozzá oktatásra. Mindig volt egy jó szava, egy mosolya az emberek felé. A betegeket szívesen és rendszeresen látogatta.

Rengeteget tett azért, hogy mindhárom helyen épüljön-szépüljön a lelki életen kívül a környezet is. Benne merült fel először, hogy templomot emeljenek Almásfüzitőn, ennek érdekében a kezdő lépéseket is megtette.

Alig másfél évet töltött el köztünk, mégis szinte egy életpályányi munka, lelkesedés emelt közelebb Istenhez bennünket. Köszönjük, Antal atya, amit értünk tett!

A hívek nevében:

Csalava László és
Kálmán László

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu